A polgári alkotmányosság kérdése

• A konzervativok kritikája ezzel szemben az volt, hogy a megváltási összeget az allam csak hitelből tudná kifizetni, a kosteherviselés azt rövid távon nem fedezné. Igy a javaslat a forradalomig nem valósult meg
• Polgári alkotmányosság


  A polgári alkotmányosság megteremtése az előző két kérdés – a nemzetteremtés és jogegyenlőség-sikeres megoldásának függvénye volt
• A polgári alkotmányosság a Habsburg uralkodók hatalmának korlátozását, ezáltal Magyarország nagyobb önállóságát is jelentette volna a birodalomtól. Éppen ezért ellenezte a bécsi udvar a polgári alkotmányosság előfeltételének számító jobbágyfelszabadítást is
• Az ellenzéki liberálisok a reformkor végére párttá alakultak, létrejött az Ellenzéki Párt
• A Deák Ferenc és Kossuth által megszövegezett Ellenzéki Nyilatkozatban fogezték programjukat
• Ellenzéki Nyilatkozat programja


  • Kötelező örökváltság
  • Jogegyenlőség
  • Gazdasági fejlődés
  • Nemesi kiváltságok eltörlése
  • Közteherviselés
• Népképviseleti országgyűlés


  Nem nemesek is kaptak volna választójogot
• Végrehajtó hatalom


  A király irányítása alatt álló kormányszékek helyett a felelős kormány venné át
• A konzervativok (korábbi elnevezéssel fontolva haladók) is párttá szerveződtek, ez volt a Konzervatív Párt
• A konzervativok szerint a meggondolatlan reformígéretek forradalmi hangulatot okozhatnak, amit aztán az ígérgetők sem képesek már féken tartani
• Konzervativok által támogatott reformok

  • Önkéntes örökváltság
  • Magyar államnyelv
• Széchenyi István


  A reformok elindítója, a korszak politikusai az ő nézeteit vették át, gondolták tovább vagy vitatták
• Széchenyi reformjai


  1. Hitel című mű

  2. A Világ című könyv

  3. Stádium
• Ősiség


  A birtokot nem lehet eladni és csak családon belül lehet örökíteni
• Szabad földtulajdon bevezetése növeli a föld iránti keresletet és annak árát
• Széchenyi reformjai


  • Jogegyenlőség
  • Közteherviselés
  • Gazdasági fejlesztések
  • Szabad verseny
  • Magyar államnyelv
• Széchenyi igyekezett megnyerni a bécsi udvart és Metternich támogatását reformjaihoz
• Kossuth Lajos Széchenyire hivatkozott, de valójában erősen hatott rá Wesselényi Miklós radikálisabb programja
• Kossuth teremtette meg a politikai nyilvánosságot, illetve szervezte meg a reformmozgalmat
• Kossuth kezdetben az országgyűlésről kézzel írt levelekben tudósított, ezért be is börtönözték
• Kossuth szabadulása után a Pesti Hírlapot szerkesztette, amit a reformok szócsövévé tett
• Kossuth célja a polgári alkotmányos állam létrehozása volt
• Kossuth reformjai


  • Azonnali jobbágyfelszabadítás
  • Kötelező örökváltság állami megváltással
  • Közteherviselés
  • Védővámok
• Kossuth létrehozta a Védegyletet, aminek gazdasági jelentősége csekély volt, de országos szervezetté válva az ellenzék fóruma lett
• Széchenyi és Kossuth célja

  Azonos: rendi helyett polgári társadalmat és államot szerettek volna, fejlődő gazdasággal
• Eltérések Széchenyi és Kossuth között

  • Sorrend
  • Tempó
  • Módszerek
  • Támogatottság
  • Politikai intézmények használata
  • Radikalitás
  • Viszony az uralkodóhoz
• Széchenyi ellenezte Kossuth radikális javaslatait, mert attól tartott, hogy ez vagy forradalomhoz vezet, vagy az udvar leállítja a reformokat
• Széchenyi elszigetelődött, az ellenzék vezetője pedig ekkor már egyértelműen Kossuth lett