A talajképző tényezők meghatározzák, milyen talajok képződhetnek egyes területeken
A talajképző folyamatok a képződés mikéntjét írják le
Az egyes folyamatok erőssége, sorrendje, esetleg azok kombinációi határozzák meg a genetikai szintek kialakulását és tulajdonságait
Talajképződés
Talajképző tényezők
Talajképző folyamatok
Talajképző tényezők
Talajképző kőzet
Domborzat
Klíma
Biológiai tevékenység
Idő
Talajképző folyamatok
Mállás
Humuszosodás
Kilúgzás
Savanyodás
Agyagosodás
Agyagvándorlás
Podzolosodás
Glejesedés
Sófelhalmozódás
Tőzegesedés
Talajtípusok
Láptalajok
Köves sziklás váztalajok
Szolonyec talajok
Szoloncsák talajok
Réti talajok
Karbonát talajok
Mezőségi talajok
Agyagbemosódásos talajok
Homok talajok
Barnaföldek
Hordalék talajok
Földeskopár
Kőzethatású talajok
Duzzadó agyagtalajok
Antropogén talajok
A növényekkel és állatokkal ellentétben a talajok nem egyedekként, hanem folytonos takaróként jelennek meg a természetben
A talajok többsége poligenetikus
Egy talaj hordozhatja több talaj típus sajátosságait (pl. lehet glejes, szikes, duzzadó)
A talajok sokféleségének a kezdetektől jelentős szerepe volt
Fejlett korai kultúrák megjelenése, virágzása és gyakran hanyatlása is a talajok termékenységével igen szoros összefüggésben volt
Talajok közötti a különbségeket leginkább a művelhetőség (kövesség, agyagosság) és a jól látható tulajdonságok, mint a szín, alapján fogalmazták meg
V. Dokuchaev (1846 - 1903) a talajgenetikai szemlélet atyja
Stefanovits Pál (1920-2016) a talajokat fejlődésükben vizsgálja
Fejlett korai kultúrák megjelenése, virágzása és gyakran hanyatlása is a talajok termékenységével igen szoros összefüggésben volt (mezopotámiai, egyiptomi, indusmenti, kínai kultúrák)
Ősi kultúrák
Shawn Wilson alapján
V. Dokuchaev (1846 - 1903)
A talajgenetikai szemlélet atyja
Talajképző tényezők
talajképző kőzet
domborzat
klíma
biológiai tevékenység
idő
Talajképző folyamatok
mállás
humuszosodás
kilúgzás
savanyodás
agyagosodás
agyagvándorlás
podzolosodás
glejesedés
sófelhalmozódás
tőzegesedés
cementálódás
duzzadás
talajpusztulás
átalakulás
gazdagodás
áthalmozás
Talajtípus
A talajképződési folyamatok társulásai által meghatározott fejlődési szakaszok
Hazai talajgenetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszerünk
Talajföldrajzi osztályozás
A földrajzi törvényszerűségeket szem előtt tartva egyesíti a típusokat a főtípusokban
Genetikai osztályozás
A talajokat fejlődésükben vizsgálja és a fejlődés egyes szakaszai - a típusok - alkotják az osztályozás egységeit
Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban
Kőzethatású talajok
Váztalajok
Barna erdőtalajok
Szikes talajok
Öntés és lejtőhordalék talajok
Csernozjom talajok
Réti talajok
Láptalajok
A genetikus osztályozás nagyrészt leíró jellegű, rendkívüli tapasztalatot igénylő rendszer, kevés szigorú, döntést segítő határértékkel, vagy szabállyal
Talajképző tényezők
diagnosztikus egységek
talajszintek
tulajdonságok
anyagok
Talajképző folyamatok
osztályozó kulcs
segítségével elkülönített talajok
Az osztályozást nem magukra a talajképző tényezőkre és folyamatokra alapozza, hanem az azok által fejlődött un. diagnosztikus egységekre
Talajgenetikai szemlélet: osztályozás a talajképző folyamatok társulásai alapján
Diagnosztikus szemlélet: osztályozás a talajképző tényezők és folyamatok eredményeként kialakult diagnosztikus szintek, tulajdonságok, anyagok alapján, osztályozó (határozó) kulcs segítségével
A Világ Talajainak Referencia Bázisa (World Reference Base for Soil Resources, WRB) az EU és a Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszere
Egyszerűsített, képes határozókulcs a diagnosztikus osztályozás talaj típusaihoz
Kőzethatású talajok
Duzzadó agyagtalajok
Antropogén talajok
Ásványi talajok
Szerves talajok
Szerves talajok
Képződésük oka a növényi biomassza bomlásának akadálya → a lebomlatlan v. részlegesen bomlott növényi maradványok felhalmozódása
A szerves talajok bomlásának gyakori korlátai
hideg
víztöbblet → oxigénhiány
kémiai
biológia ok
Talaj SOM Frakciók
Lebomlatlan szerves anyag
Oldott szervesanyag (DOM)
Megkötött szervesanyag (POM)
Finom frakcióhoz kötött szervesanyag
Oldott szervesanyag (DOM)
Ásványi részekhez kapcsolódott szerves anyag (MAOM)