Centruma már nem Nagy-Britannia volt, hanem az Egyesült Államok és az akkor egyesülő Németország, és bekapcsolta az iparosításba egész Európát és Latin-Amerikát is
Húzóágazata kezdettől fogva a nehézipar volt, szemben az első hullámmal, amely a textiliparból indult
Új, gyorsan fejlődő iparágként megjelent az elektronika és a vegyipar
Az új találmányokat már nem ügyes mesteremberek készítették, a kutatás és fejlesztés tudományos tevékenységgé vált, ami a vállalatokon kívül kutatóintézetekben és egyetemeken is folyt
Az ipari forradalom mindenhol megnövelte a termelékenységet
Első hulláma idején azonban a haszon nagy része a tulajdonosoknál csapódott le, a munkások életszínvonala nem nőtt
A második hullám azonban már a tömegek életszínvonalát is jelentősen emelte
A korszak fő alapanyaga az öntöttvas helyett az acél lett
Az új kohók - a brit Thomas és Bessemer, illetve a német Siemens és a francia Martin - már minden vasércet fel tudtak dolgozni, így Európában számos iparvidék jött létre
Acélvázzal készültek a New York példáját követő nagyvárosok felhőkarcolói
A legfőbb erőforrás még mindig a gőzgép volt, a vasút és a gőzhajózás a virágkorát élte
Otto és Daimler német mérnökök új erőgépet találtak fel, a robbanómotort
Ezzel megindult az autógyártás, legelőször a német Benz műhelyében
Az első, futószalagon előállított tömegtermék az amerikai Ford T-modellje volt
Lehetővé vált a repülés, de egyelőre nem volt még világos, hogy a német Zeppelin tervezte léghajó, vagy az amerikai Wright fivérek építette repülőgép lesz-e a jövő útja
A robbanómotoroknak üzemanyagra volt szükségük, ezért fellendült a kőolajbányászat és -finomítás, a gumigyártás és elkészültek az első aszfaltozott utak
A másik új energiaforrás az elektromos áram lett
Edison feltalálta a szénszálas villanyizzót, ami forradalmasította a világítást
Megnőtt a termelékenység az éjszakai műszak elterjedésével
A magánélet és a szórakozás függetlenné vált a nappal és éjszaka természetes váltakozásától
Villanymotorral kisebb gépeket is meg lehetett hajtani
Az elektromosság forradalmasította a hírközlést: Bell feltalálta a telefont, Marconi pedig a vezeték nélküli távírót
Az olcsó vízi energia lehetővé tette a műtrágyagyártást, ami jelentősen növelte a mezőgazdaság termelékenységét
Az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan külön iparággá vált a gyógyszergyártás
Az autógyártás egyesítette magában a korszak legfontosabb iparágait (az acélgyártást, a vegyipart, az elektronikát), az új munkaszervezést (a futószalagot)