Eszter

• Holokauszt


  A második világháború alatt a zsidóság ellen elkövetett népirtás általános elnevezése
• Holokauszt


  Görög eredetű szó, jelentése teljesen elég áldozat
• Soá


  Héber nyelven a teljes pusztulás, kiirtás jelentésű szó
• Antiszemitizmus


  Gazdasági, politikai alapú kirekesztés
• Antiszemitizmus megnyilvánulásai


  • Dreyfus-ügy Franciaországban (1894-96)
  • Tiszaeszlári vérvád Magyarországon (1883-84)
  • Numerus clausus bevezetése Németországban (1919)
  • Nemzetiszocialista Harmadik Birodalom törekvései a 11 millió európai zsidóság teljes megsemmisítésére
• Fajelmélet


  • A náci párt Hitler által megalkotott programjának szerves része már 1922-ben
  • A népek a biológiai szelekció szerint harcolnak egymással
  • A fajok genetikailag meghatározottak és rangsorolhatók
  • A legmagasabb rendű faj (árják - germánok) feladata az élettér megszerzése
  • A faj tisztaságát meg kell őrizni
  • A germánok kötelessége, hogy társadalmukból kivessék, leigázzák, elpusztítsák az alsóbbrendű népeket: a zsidókat, cigányokat, szlávokat
• Hitler 1933-as hatalomra jutása lehetővé tette a fajelmélet megvalósítását
• Nürnbergi törvények (1935)


  • Meghatározták, ki tekintendő zsidónak, megfosztották őket jogaiktól
  • Elvették szavazási jogukat
  • Nem viselhettek állami hivatalt, korlátozták a munkalehetőségeiket
  • Elkobozták vagyonukat
  • Megtiltották az árjákkal való házasságot
  • Gettókba kényszerítették őket (elkülönítésükkel előkészítették a deportálásukat)
  • A megszállt területekről a zsidókat németországi munkatáborokba szállították, és rossz ellátás mellett nehéz fizikai munkát végeztettek velük
• 1941 szeptemberétől kötelezővé tették a sárga csillag viselését (megkönnyítette, hogy a hatóságok ellenőrizzék, elszigeteljék és megalázzák őket)
• Hasonló intézkedések történtek a megszállt és a nácikkal szövetséges országokban, pl. Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Hollandiában
• A fajvédő program megvalósítása

  1. A Harmadik Birodalom állami és katonai szerveinek részvételével

  2. A háború előtt kivándoroltattak több mint félmillió embert Németországból, a megmenekülésért nagy összegű illetéket fizettettek velük
• Polgári nemzetállam


  Jellemzői: alkotmányosság és jogegyenlőség
• A polgári állam kiépítésének lépései Magyarországon


  1. Rendi állam átalakítása polgári állammá a reformkorban

  2. 1848-as áprilisi törvénykönyv polgári alkotmánynak tekinthető

  3. 1849-ben fölfüggesztették az alkotmányt, nem működött országgyűlés

  4. Társadalom jelezte ellenérzését passzív ellenállással

  5. Kiegyezéssel 1867 után folytatódhatott a liberális polgári állam kiépítése

  6. Polgári állam ideális esetben nemzetállam volt, de a nemzetiségek magas aránya miatt megvalósíthatatlan volt az Osztrák-Magyar Monarchiában
• Polgári állam jellemzői a dualizmus korában


  • Jogegyenlőség
  • Joguralom
  • Hatalommegosztás
  • Jogvédelem az emberi és polgári jogok biztosítása
  • Zsidó állampolgárok politikailag emancipálva 1867-ben, izraelita felekezet egyenjogúsítva 1895-ben
  • Nemzetiségek nem kaptak kollektív jogokat, az állam egy politikai nemzetet és csak a magyar államnyelvet ismerte el
  • Politika a kisebbségek asszimilációját tartotta kívánatosnak
• Alkotmányosság


  • Hatalmi ágak szétválasztása
  • Népfelség érvényesítése
  • Törvényhozó és végrehajtó hatalom jogköreinek szabályozása
  • Igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása
  • Választójog adócenzushoz kötése
• Hatékony kormányzás


  1. Közigazgatás reformja Tisza Kálmán idején

  2. Egységes megyerendszer létrehozása

  3. Közigazgatási hierarchia kialakítása

  4. Centralizáció megvalósítása főispánok kiküldésével

  5. Rendőrség és csendőrség felállítása
• Az állam és az egyház szétválasztásának (szekularizáció) kezdete


  1. Felekezeti iskolák állami felügyelet alá helyezése 1868-ban

  2. Állami anyakönyvezés és polgári házasság bevezetése 1894-ben

  3. Állam átvette egyházi feladatok egy részét, de a szekularizáció csak 1925-re valósult meg
• Az alsóbb rétegeket is elérő szociális intézkedések a 19. század végén váltak jellemzővé
• Állami közkórházakat hoztak létre a betegek kötelező ellátására
• A dualizmus kora előzményei: Haynau katonai diktatúrája, Bach-korszak, októberi diploma, februári pátens
• 1861-ben két politikai csoport alakult ki: Felirati Párt és Határozati Párt
• Ausztria hatalmi helyzete meggyengült az olasz és német egyesítés során
• Magyar elit számára is sürgetővé vált a megegyezés: anyagi, gazdasági nehézségek, nemzetiségek mozgolódása
• Politikai lépések a kiegyezéshez

  1. Deák Ferenc Húsvéti cikke 1865-ben

  2. Országgyűlés összehívása 1865-ben

  3. Andrássy Gyula kormánya 1867-ben

  4. Kiegyezési törvények megszavazása 1867-ben

  5. Koronázás 1867 júniusában
• Kiegyezés tartalma


  • Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte
  • Közjogi kérdés: Ausztria és Magyarország jogilag függetlenek
  • Közös ügyek: hadügy, külügy, közös pénzügy
  • Közös hadsereg 800 ezer fős
  • Közös miniszterek ellenőrzésére delegációk
  • Közös költségek aránya 70-30%
  • Kereskedelmi és vámszövetség fenntartása
• Dualista monarchia


  A fővárosok Bécs és Pest-Buda
• Közjogi kérdés


  A két állam viszonya
• Az államszövetség jogi alapja a Pragmatica Sanctio volt
• Ausztria és Magyarország jogilag függetlenek voltak egymástól: külön hatalmi szervekkel (parlament, kormány, bíróságok) rendelkeztek
• Az egység biztosítása


  • Közös az uralkodó személye
  • Közös ügyek: hadügy, külügy, közös pénzügy
• A közös hadsereg 800 ezer fő volt, de emellett rendelkeztek nemzeti hadseregekkel is
• A közös miniszterek ellenőrzésére mindkét parlament 60-60 fős delegációt jelölt ki
• A közös költségekhez való hozzájárulás arányszáma, a kvóta 70-30% volt
• Fenntartották a kereskedelmi és vámszövetséget
• A tőke és a munkaerő szabadon áramlott
• 1878-ban létrehozták a közös jegybankot, 1892-ben a közös pénz a korona lett
• Magyar Királyság államformája


  Alkotmányos (parlamentáris) monarchia
• Magyar Királyság államszervezete


  • Törvényhozó hatalom: országgyűlés, de az uralkodó előszentesítési joggal rendelkezett
  • Kormány: az uralkodó nevezte ki a választási eredmények figyelembevételével, a kormányfő és miniszterek az országgyűlésnek tartoztak felelősséggel
  • Választójog: cenzushoz kötött
  • Bíróságok, törvénykönyvek: magyar hagyományokat folytatták
  • Megyék: önállóságuk korlátozott, feladatuk a kormányzati akarat végrehajtása
• Horvát-magyar kiegyezés


  1868-ban Horvátország autonómiát kapott a Magyar Királyságon belül: saját országgyűléssel (sabor) rendelkezett, amelynek a kormány nem volt felelős, a horvát bán által irányított, csak belső ügyekben illetékes kormánya volt
• Magyarország soknemzetiségi állam volt, etnikai térképe a 18-19. századi népességnövekedés és a népességmozgások következtében alakult ki