Dologi jog

• Dologi jog fogalma


  • Vagyoni berendezkedés joga
  • A dologi jog szabályai határozzák meg, hogy kihez tartoznak az adott társadalom rendelkezésére álló összes anyagi javak, kik uralják ezeket a javakat és kik rendelkezhetnek velük
  • Mely javak hajthatók emberi uralom alá
  • Mely javak tartozhatnak az egyes emberek uralma alá és melyek állhatnak kizárólag kisebb vagy nagyobb közösségek uralma alatt
  • Meddig terjednek az egyes uralmi jogosultak javak feletti hatalmának határai
  • A vagyonjogi uralom határain belül az érdekelteket milyen fontosabb alanyi jogok illetik meg és esetleg milyen kötelezettségek terhelik
• Dologi jog felosztása


  • Tulajdonjog
  • Korlátolt dologi jogok
• Egyéb felosztás


  • Saját dolgon fennálló dologi jog (egyben tulajdonjog) – idegen dologbeli jog
  • Használati jogok – értékjogok
  • Dologi váromány
  • Dologi rokon jogok
• Dologi jogi alapelvek


  • Zártkörűség elve
  • Tartalmi kötöttség elve
  • Nyilvánosság elve
  • Egyediség elve
• A polgári törvénykönyvek tartalmazzák általában a dologi jog alapfogalmait, az egyes dologi jogokat
• A Ptk. 5. Könyve tartalmazza a dologi jogot 4 részre bontva: Birtok, Tulajdonjog, Korlátolt dologi jogok, Ingatlan-nyilvántartás szabályai
• Dolog jogi fogalma


  • Minden testi tárgy, amely tulajdonjog tárgyát képezheti
  • Testi tárgy: kézzelfoghatónak kell lennie
  • Birtokba vehetőség: közvetlen lehetőség az uralomba hajtásra és ezt a lehetőséget a jog elismeri
• agyon sokféle konkrét dolgot különböztetett meg, ezeket számos szempont alapján csoportosította is
• De nem határozta meg a dolog általános, elvont fogalmát
• Ezt igyekezett pótolni a középkori jogtudomány
• Nagy nehézséget okozott a testetlen dolgok fogalmának és körének meghatározása, majd ezeknek testi dolgokkal egy közös fogalomban való egyesítése
• Az első nagy polgári törvénykönyvek a dolog fogalmát absztrakt módon, negatív megközelítésben határozták meg
• Osztrák Ptk.: mindaz, ami a személytől különbözik és emberi szükséglet kielégítésére szolgál, jogi értelemben dolognak minősül
• Porosz Allgemeines Landrecht,: „Dolog mindaz, ami egy jog tárgya lehet"
• A MAGYAR magánjog tudománya és a magánjogi kodifikáció a német mintát követte
• Az Mtj. 433. §-a kimondta: „Dolog minden testi tárgy."
• Dolog jogi fogalma


  • Régi Ptk.: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet
  • Új Ptk.: minden olyan birtokba vehető testi tárgy, amely tulajdonjog tárgyát képezheti
• Testi tárgy


  • Kézzelfoghatónak kell lennie
• Birtokba vehetőség


  • Közvetlen lehetőség az uralomba hajtásra
  • És ezt az uralomba hajtást a jog nem tiltja
• A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is
• Pénz és értékpapír


  Testi mivoltát az általuk hordozott érték adja (speciális dolgok)
• Természeti erők


  Elsősorban a villamos energiát kell érteni, de ennek analógiájára minden olyan természeti erőt is, amely birtokba vehető
• Az emberi test NEM dolog, és nem is vehető birtokba
• Ez a tilalom nem érinti a személyiségi jogokat, amelyek keretében mód van az ember, illetve a testrészek feletti rendelkezésre
• Az állatok speciális dolgok (irányadó a környezetvédelmi és állatvédelmi törvény)
• Dolgok osztályozása


  • Természeti tulajdonságuk szerint
  • Forgalomképesség szerint
  • Dologkapcsolatok
• Természeti tulajdonságuk szerint


  • Ingó – ingatlan
  • Elhasználható – elhasználhatatlan
  • Helyettesíthető – helyettesíthetetlen
  • Osztható – oszthatatlan
  • Értékkel bíró – érték nélküli
  • Egységes – összetett
  • Élő – élettelen
• Ingó


  Olyan dolog, amely önálló módon vagy külső segítséggel alkalmas a helyváltoztatásra (pl.: állatok)
• Ingatlan


  Helyváltoztatásra egyáltalán nem képes és a földdel szoros fizikai kapcsolatban álló dolgok (pl.:ház)
• Elhasználható


  Az a dolog, amely a fizikai használattal megsemmisül (pl.: szendvics)
• Elhasználhatatlan


  Amely a rendes használattal továbbra is megőrzi dologi mivoltát
• Abszolút elhasználhatatlan dolog nincsen
• Fix elhatárolási szempontja nincsen, mindig egyedi mérlegelést igényel
• Helyettesíthető


  Azok a dolgok, amelyek a forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepelnek (pl.: búza, pénz) tehát tipikusan ingó dolgok
• Helyettesíthetetlen


  Ha a dolog megjelöléséhez egyedi körülírás szükséges
• Osztható


  Egy dolog akkor osztható, ha a felosztott dolog minősége és gazdasági rendeltetése a feldarabolás után az egyes részeken is ugyanaz marad
• Oszthatatlan


  Ellenkező esetben
• Értékkel bíró


  Az a dolog, amelynek adott forgalmi, pénzben kifejezhető értéke van és valamely emberi szükséglet kielégítésére alkalmas
• Érték nélküli


  • Gazdasági értelemben értéktelen, hasznavehetetlen dolgok (pl.: tönkrement rádió)
  • Pénzben nem kifejezhető eszmei értéke van: felbecsülhetetlen dolgok (pl.: műkincsek)
• Egységes


  • Az a dolog, amely a kezdetektől fizikai egységet képez (pl.: fa), vagy emberi úton válik egységessé (pl.:autó)
  • Vagy természetes fejlődés eredménye, vagy olyan mesterségesen előállított dolog, amelynek alkotóelemei önálló létüket teljesen elvesztették