Öröklési jog

• Öröklési rendszerek

  Az öröklési jog alapfogalmai
• Az ATV. XIII. Cikke kimondja a tulajdonhoz és örökléshez való jogot
• Különbségek a jogrendszerekben

  • Szükség van-e elfogadó nyilatkozatra az örökléshez vagy sem
  • A magyar jog nem kíván meg elfogadó nyilatkozatot
• AZ ÖRÖKHAGYÓ LEGKÖZELEBBI HOZZÁTARTOZÓINAK, HÁZASTÁRSÁNAK A TÖRVÉNY SZERINT A TÖRVÉNY SZERINTI SORRENDBEN JÁRÓ MINIMUM-RÉSZESEDÉSE AZ ÖRÖKHAGYÓ VAGYONA TERHÉRE
• A kötelesrész igény is az öröklés megnyílásával keletkezik
• Mégsem minősül örökségnek, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi jogi követelésnek tekintendő
• Mint kötelmi igény, az elévülési idő alatt elévül
• Öröklés előfeltételei

  Kiesés az öröklésből
• Az öröklés előfeltételei

  • Az örökhagyó halála
  • Holtnak nyilvánítás
  • Halál tényének bírói megállapítása
• A halál időpontjának fontos szerepe van
• A bíróság a kiesést csak a kiesésre hivatkozó és perben álló fél viszonylatában mondhatja ki
• A kiesés esetleges más érdekeltek javára nem szolgál
• Érdemtelenségre vezető magatartás

  Az örökhagyó megbocsáthatja
• Megbocsátási jog

  • Annak a személynek, aki ellen az érdemtelenségre vezető magatartás irányult, de csak az őt érintő magatartások tekintetében
• Megbocsátás formái

  • Írásban
  • Szóban
  • Ráutaló magatartással
• Életére tör kifejezés

  • Élet elleni szándékos támadás, amelynek nem kell ténylegesen az élet kioltásához vezetnie
  • A célzatos magatartás kísérlete is érdemtelenségnek minősül
  • Vétőképesség meglétét feltételezi
• Az érdemtelenség miatt kieső személy helyébe lépő személy öröksége tekintetében törvényes képviselőként nem rendelkezhet vagyonkezelői joggal
• Lemondás az öröklésről

  • Az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult közötti írásbeli szerződéssel történik és akár ingyenesen, akár ellenérték fejében sor kerülhet rá
  • Csak az örökhagyó életében kerülhet sor
• Lemondási szerződés érvényességi kellékei

  • Alaki érvényességnél elegendő az egyszerű írásba foglalás
  • Akarati hibák szempontjából a végrendelettel esik egy tekintet alá
  • Korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorú örökös törvényes képviselőjének nyilatkozata csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes
  • Cselekvőképességében vagyoni ügyei tekintetében részlegesen vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott (cselekvőképtelen) nagykorú örökös gondnokának lemondó nyilatkozata csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes
• A törvényes örökrész várományosa és az örökhagyó a lemondási szerződésben megjelölhetik azt a személyt, aki az örökhagyó után a lemondás folytán örököl
• Kitagadás

  • Különleges, kötelesrészre kiható kiesési ok
  • Az örökhagyó a törvényben taxatíve felsorolt okok fennforgása esetén, ezen okokra hivatkozva végrendeletében a kötelesrészből is kirekesztheti a kötelesrészre törvény szerint jogosultakat
  • Kötelesrészre sem tarthat igényt
  • Akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli
  • Csak az örökhagyó által megjelölt személyre vonatkozik
• Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek
• Helyettesítési elv

  • Valamely leszármazó kiesése esetére a kiesett leszármazó törzsén lévő leszármazókat juttatja az adott örökrészhez
  • Így a kiesett gyermek helyén az ő leszármazói osztoznak a hagyatéknak azon részén, amit a kiesett gyermek örökölt volna
• A helyettesítési elv nem tud érvényesülni, ha a kiesett gyermeknek nincs leszármazója vagy valamilyen okból a leszármazója is kiesett az öröklésből
• Ilyenkor a kiesett gyermek örökrészén az örökhagyó azon leszármazói osztoznak, akik az adott esetben a törvény szerint örökölnek
• Osztályra bocsátás

  • A közösen öröklő leszármazók egyenlő részesedését kívánja biztosítani az örökhagyó vagyonából
  • Osztályra bocsátási kötelezettség csak a leszármazókat terheli és csak egymással szemben
  • A leszármazókat akkor is terheli osztályra bocsátási kötelezettség, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik az örökrészüknek megfelelő hányadot
• Ingyenes adomány

  • A leszármazónak juttatott minden olyan vagyoni részesítés, amely ellenérték nélkül történt
• Az osztályra bocsátási kötelezettség fennállását annak az örököstársnak kell bizonyítani, aki hivatkozik rá
• Nem kell osztályra bocsátani

  • A szokásos mértékű ingyenes adományt
  • A tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást
• Vagyonmozgást nem eredményez a leszármazó örököstársak között
• Megváltás

  • A törvény lehetőséget ad megváltás útján ennek a jogközösségnek a feloldására
  • A megváltás kölcsönösen és mindegyik fél számára időbeli korlát nélkül biztosítva van
  • A megváltási jog érvényesítése folytán állagörökösként igényelhető tulajdoni hányad az ági vagyon 1/3-a
• Bejegyzett élettárs törvényes öröklése

  • A bejegyzett élettárs a házastárssal azonos módon örököl
  • A leszármazó mellett
  • A leszármazó hiányában a szülő mellett
  • Leszármazó és szülő hiányában egyedüli örökösként
  • Ági vagyonon
• Parentéláris öröklés

  • Leszármazók és házastárs hiányában örökölnek az örökhagyó felmenői és oldalrokonai
  • Parentéla: amikor az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonokat és azok leszármazóit egyetlen öröklési csoportba osztják be
  • Az adott parentélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozó rokonokat
• Parentéla fajtái

  • Szülő parentéla
  • Nagyszülői parentéla
  • Dédszülői parentéla
• Szülő parentéla

  • Leszármazók és házastárs hiányában a szülők és az ő leszármazóik a törvényes örökösök
  • Ilyenkor az örökhagyó szülei örökölnek fejenként egyenlő részben
  • Az öröklésből kiesett szülő leszármazói örökölnek
  • Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, akkor a másik szülő vagy az ő leszármazói örökölnek mindent
  • A szülők esetében az öröklési kapcsolatot az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat és nem az egymáshoz fűződő hozzátartozói viszony alapozza meg
• Nagyszülői parentéla

  • A nagyszülők és azok leszármazói örökölnek, ha a szülő parentéla teljesen kiüresedik
  • Egy nagyszülőpár és az ő leszármazóik külön (mintegy parentélán belüli) öröklési csoportot képeznek
• Dédszülői parentéla

  Ha nagyszülő és nagyszülőtől származó leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, akkor a törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülei
• Távolabbi felmenők és oldalrokonok öröklése

  • A ptk. A dédszülőkön túli felmenők leszármazóinak törvényes öröklési jogát nem ismeri el
  • Ezért ez az öröklési csoport csonka parentéla
  • Ezek a felmenők már nem fokozatosan válnak az örökhagyó törvényes jogutódává, hanem egyszerre, éspedig fejenként egyenlő arányban
• Állam törvényes öröklése

  • A magyar jog az államot hagyományos törvényes örökösnek tekinti
  • Az állam végintézkedésen alapuló örökös és más törvényes örökös hiányában válik örökössé
  • Törvényes örökösként a hagyatékot nem utasíthatja vissza
  • De ha az államot az örökhagyó végintézkedésben nevezi meg örökösnek, akkor az államot megilleti a visszautasítás joga
• Ági öröklés

  • A törvényes öröklés része
  • Az ági öröklés méltányos irányban egészíti ki a törvényes öröklés általános szabályait