GV vizsga fogalmak

• Kiválásra sor kerülhet úgy is,


  Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik. A szétválási szerződés megkötésében ilyenkor az átvevő társaság is részt vesz. Az eljárásban a beolvadás szabályai is megfelelően alkalmazandóak. (beolvadásos kiválás)
• Vezérigazgató:


  A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy az irányítást testület helyett egy személy, a vezérigazgató látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az ügyvezetés feladatát 5 természetes személyből álló igazgatótanács is elláthatja, ha a részvénytársaság egységes irányítás alatt áll.
• Beolvadás:


  Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. A beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
• Apport szolgáltatása részvénytársaságnál:


  A nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését, és azt hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel.
• Összeolvadás:


  Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, és a saját törzsbetéteinek értékét, saját részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
• Teljes forgatmány:


  A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra, úgynevezett toldatra vezetett az átruházó által írt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát és egyben megjelöli azt a személyt is, akire az értékpapírt átruházzák.
• Kiválás:


  Kiválás esetében az a gazdasági társaság amelyből a kiválás történik a társasági szerződése módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság vagy új gazdasági társaságok jönnek létre.
• Negatív rendelkezési záradék:


  Negatív rendelkezési záradék esetén a jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a részvény kibocsátója a részvénybe felvett írásbeli nyilatkozatával a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja. Az ilyen részvény csak engedményezés hatályával ruházható át. A negatív rendelkezési záradéknak két feltétele van, az egyik, hogy a kibocsátó a részvényben kizáró írásbeli nyilatkozatot tegyen, a másik pedig, hogy erre jogszabály felhatalmazást adjon.
• Törzsrészvény:


  Minden részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a többi részvényfajtához, tehát nem elsőbbségi, nem dolgozói, nem kamatozó, és nem visszaváltható, vagy nem az alapszabályban nevesített más részvényfajta. A részvényest a tagsági viszonyhoz kapcsolódó jogosultságok megilletik, de a részvényhez olyan többletelőny nem tartozik, mint a többi részvényfajta esetében.
• Másolat részvénykönyvből:


  Akire vonatkozóan a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz, a részvénykönyv rá vonatkozó részéről a részvénykönyv vezetőjétől másolatot igényelhet. Másolat kiadását csak olyan személy kérheti, akire nézve a részvénykönyv fennálló vagy törölt adatot tartalmaz és azt 5 napon belül ingyenesen kell kiadni a jogosultnak.
• Betéti társaság 1.:


  A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
• Betéti társaság 2.:


  A betéti társaságra – a PTK.-ban meghatározott eltérésekkel - a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
• Bejegyzés elmaradása a részvénykönyvbe:


  A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti, hanem csak a részvény alapján a társasággal szemben történő joggyakorlást korlátozza. Az alakilag igazolt részvényest a részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére be kell jegyezni a részvénykönyvbe, a bejegyzett részvényest pedig kérelme alapján törölni kell a részvénykönyvből.
• Közkereseti társaság:


  A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.
• Dolgozói részvény:


  Dolgozói részvényt a részvénytársaság alapításakor nem lehet kibocsátani, csak bizonyos idejű működést követően. Az alaptőke felemelésével egyidejűleg, annak legfeljebb 15%-áig bocsátható ki. Korlátozottan forgalomképes, mert csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra a volt munkavállalókra lehet átruházni, akiknek a munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt szűnt meg.
• Beolvadás esetében tilos:


  Beolvadás esetében tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, vagy alaptőkéjét megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, saját részvények névértékével, továbbá a beolvadó gazdasági társaság azon törzsbetéteinek értékével, saját részvényeinek névértékével, amelyek az átvevő gazdasági társaság tulajdonában vannak.
• Részvénykönyv:


  A részvénykönyv a részvényesek nyilvántartására szolgáló lajstrom, amelyet a részvénytársaság igazgatósága vezet. Az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek azért, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek.
• Korlátolt felelősségű társaság:


  A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel.
• Részvényutalvány:


  A részvényutalvány a részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vagyoni hozzájárulást teljesítő személy kérésére a társaság által kiállított olyan okirat, amely tartalmazza a jogosult nevét, valamint a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét. Ellenkező bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.
• Üres forgatmány:


  Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára, vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az átrhuázás szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák.
• Megismételt közgyűlés:


  Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, nem hozhat érvényes döntést. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokkal a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes lesz. A zártkörűen működő részvénytársaság esetében a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlést követő 3 és 21, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 és 21 nap között kell megtartani.
• Különválás:


  Különválás esetén a különváló gazdasági társaság megszűnik, és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át.
• Auditbizottság:


  Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötlelző auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatóságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. A közgyűlés választja a felügyelőbizottság vagy az igazgatóság független tagjai közül. Legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.
• Részvénytársaság:


  A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a PTK.-ban meghatározott kivételekkel a részvényes nem köteles helytállni.
• Részvénytársaság átalakulása:


  Ha a részvénytársaság átalakul, részvényei érvénytelenné válnak. A bejegyző végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogutód vezető tisztségviselői intézkednek az érvénytelenné vált nyomdai úton előállított részvényeknek a jogutódhoz történő benyújtása, illetve a dematerizált részvényeknek a központi értékpapírszámláról, illetve az értékpapírszámlákról való kivezetése érdekében.
• Elsőbbségi részvény:


  Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a többi részvényeshez képest előnyősebb helyzetet, valamilyen elsőbbséget, többletjogosultságot biztosít a részvényes számára. Kibocsátásuk a társaság legfőbb szervének döntésén múlik, a PTK. semmilyen közvetlen vagy közvetett előírást nem tartalmaz e tekintetben.
• Igazgatóság beszámolási kötelezettsége:


  Az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, ha felügyelőbizottság működik, legalább 3 havonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely az igazgatóság e kötelezettségét kizárja vagy korlátozza.
• Ideiglenes részvény kiállítása:


  Ideiglenes részvény kiállítására akkor kerül sor, ha az alapítók befizetik a részvények legalánbb 25%-át és az apportot is teljes egészében rendelkezésre bocsátották, feltéve, hogy annak értéke eléri az alaptőke 25%-át, továbbá a cégbíróság az alapítást, illetve az alaptőke felemelést bejegyezte.
• Könyvvizsgáló kirendelése részvénytársaságnál 1.:


  A zártkörűen működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább 5 %.-ával rendelkező részvényesei, a nyilvánosan működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább 1 %.-ával rendelkező részvényesei, valamint a részvénytársaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke 10 %.-át, ...
• Könyvvizsgáló kirendelése részvénytársaságnál 2.:


  ... a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából.
• Ideiglenes részvény:


  A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a cégbíróság által történő bejegyzését követően az alaptőke, a felemelt alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani.
• Ki vehet részt a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésén:


  A zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit a közgyűlés megkezdéséig a részvénykönyvbe bejegyeztek. Ha az alapszabály rendelkezik arról az időpontról, ameddig a részvénykönyvbe való bejegyzésre sor kerülhet, ezt az időpontot nem lehet a közgyűlés kezdő napját megelőző 2. munkanapnál korábban meghatározni.