Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 2

• Médiatapasztalat: az, amit a médián keresztül tapasztalunk, média által kapott tapasztalatok

  • egyre nagyobb részét képzik a tapasztalatainknak
  • ha valaki nem rendelkezik elegendő médiaismerettel, le van maradva
• Media literacy: nem egyszerű médiaértés, hanem tudatos/kritikus használat képessége is

  • médiaműveltség (a média ismerete)
  • médiaértés (mi igaz és mi nem)
  • tudatos médiahasználat
  • a média értékelésének képessége
  • médiatartalmak létrehozásának képessége (alkotás)

  A médiához kapcsolódó összes írás és olvasás készség.
• Médiatudomány: segít megérteni a média működését és a médiatapasztalatokat.
• Mikor válik önálló diszciplínává a médiatudomány?

  1960-as évek
• 20. sz. - tömegmédiumok felfutása: a médiát tanulmányozni kell, mert átalakítja az emberek világtapasztalási módját.

  Médiakörnyezet gyors és exponenciális változása.
• Az első médiatudományi kutatók: kultúratudósok, szociológusok
• Nincs egységes médiatudomány: interdiszciplínáris
• Nincs egységes médiatudomány. Okai:

  1. A médiumok sokfélék

  Más médiatapasztalatok, működés, formanyelv - nincs egységes

  Ki mit tekint médiumnak, médiának?

  A média- és médiumdefiníciók sokfélék

  A kutatási tárgy fogja össze a médiatudományt

  A médiatudományt a kutatási tárgya határozza meg (médiumok, média), ezért számos területről kölcsönöz elméleteket és módszereket, akár bölcsészet (irodalom, filmelmélet), akár társadalomtudomány (szociológia, antropológia, gazdaságtudomány) területéről, miközben maga is alkot elméleteket.
• Nincs egységes médiatudomány. Okai:

  2. A médiumok és a minket körülvevő médiakörnyezet is folyamatosan változnak.

  Tartani kell a tempót a médiakörnyezet változásával.

  Bármi megjelenik, azt a médiatudósnak vizsgálni kell.

  A médiatudomány is változik, tartania kell a tempót a médiakörnyezet átalakulásával.

  Elméleteket folyamatosan felülvizsgálni: bővíteni, újítani, érvényes elméleteket alkotni. Új jelenségek megértése, megmagyarázása, leírása.
• Nincs egységes médiatudomány. Okai:

  3. A médiatudomány feladatai rendkívül sokfélék.

  Iskolák:

  • technológiaelméletek
  • médiaszociológia
  • médiafilozófia
  • médiahasználat - kritikai kultúrakutatás

  Különböző hozzáállások, attitűdök.
• Különböző hozzáállások, attitűdök

  • pesszimisták: ha megjelenik valami új, azt negatív szemléletmódban tüntetik föl - pl. fiatalok állandóan telefonoznak
  • realisták: kiegyensúlyozottan próbálnak értekezni a médiakörnyezet átalakulási folyamataiból - egyensúlyra törekszenek
  • optimisták: reményteliek - Youtube megjelenése - demokralizálódást fog hozni
  • elitisták: elutasítóan, lekezelően értekeznek az új jelenségekről pl. Tiktok megjelenése
  • populisták: egyformán értékes minden kutatási tárgy, téma, nem értékelni, hanem megérteni kell a jelenségeket - MEGÉRTÉS
• Paradigma: tudományos szemléletmód
• Paradigma: egy adott kutatási területen belül létrejövő, egyöntetűen elfogadott elméleti-, fogalmi-módszertani elemeket rögzítő olyan közös kontextus, amelyben az érintettek a félreértés veszélye nélkül kommunikálhatnak, közös hivatkozási alapul szolgál számukra. A paradigma csak bizonyos módokon engedi meg látni a világot, tehát elfogult, nem objektív. (Egyfajta megegyezésen alapuló tudományos világlátás, nézőpont, szemlélet.) A paradigma lényegében meghatározza, hogy mire érvényes a tudományos tudás
• Médiafogyasztás: ki vagyunk szolgáltatva, passzív fogyasztók vagyunk, alárendelők vagyunk

  Kapitalista logika a háttérben
• Médiahasználat: optimista attitűd, aktívan használja a közönség a médiát – saját olvasatok, aktív értelmezők vagyunk

  Paradigmához vagyunk kötődve
• Realista: mi is használjuk a médiát és a média is használ minket – hat is ránk, befolyásol minket, a napi rutinunkat
• A technológia rohamos változásával az emberek egyre több időt töltenek különféle médiumok társaságában:

  1. Az egymáshoz való viszonyaink mediatizálttá (médiumok által közvetítetté) válnak (telefon, sms, email, Skype, Facebook, Messenger, Google Meet, WhatsApp stb.)
  2. A saját magunkhoz (saját identitásunkhoz) való viszonyunk is mediatizálttá válik (Facebook, blogok, Instagram, TikTok, Twitter stb.)
  3. A valósághoz való viszonyunk mediatizálttá válik. (Médiatapasztalatok.)
• digitális identitás: kommentelések, cookie-k
• online identitás: Facebook, tudatosan építjük föl
• virtuális identitás: részben-egészben fiktív
• A média a kultúra átadásának legfőbb terepe is.
• Kiterjesztett médiafogalom: a színház és mozi is lehet médium
• technikai médiumok: technomédiumok - könyv, újság, mozi, internet
• A kultúra is mediatizált.
• A médiumoknak saját nyelvük (formanyelvük, jellegzetességeik) vannak.
• Ahogy a médiatér változik, úgy a kultúra is vele együtt változik.
• A kultúra többjelentésű szó, de mindegyik értelmében változik:

  1. Művek, alkotások, az alkotás folyamata
  2. Életmód (hétköznapiság, augmentált valóság)
  3. Emberi értékek (értékpluralizmus, ízléskultúrák)
• A médium szó a köztességre utal. Közvetítő közeg.
• Természetes médiumok: test (beszédszervek, gesztusok), levegő
• Technikai médium: technomédium - a kommunikációs folyamat mesterségesen létrehozott hordozója
• Technikai médiumok: írásképek; mechanikus technikai képek (fotó, film); elektromos üzenettechnikák (távíró, telefon, rádió, tv); számítógép
• Ha a technomédiumokra is gondolunk, akkor a média a technomédiumok többes száma.
• Médiummegközelítések:

  o   A médium egy társadalmi aktus/eljárás: médium maga a beszéd, az írás.

  o   A médium egy társadalmi kommunikációs kód: maga nyelv, amelyben az üzenet megvalósul.

  o   A médium az üzenet hordozója: papír, képernyő, CD

  o   Médium maga a technikai eszköz: rádió, a televízió, a nyomtatvány

  o   Médium egy-egy speciális médiaszöveg-formátum, amit a hordozók vagy a technikai eszközök megjelenítenek: film vagy mozgókép, képregény

  o   Sajtóközpontú megközelítés: médium egy-egy lap, csatorna, A média pedig akkor általában a sajtó valamely része vagy egésze. RTL, 24.hu, TV2
• Újmédia: az új internetes médiumok összefoglaló neve. Közösségi oldalak, blogok, vlogok, mikroblogok, képmegosztók, videómegosztók stb.
• Egy folyamatosan szűkülő felosztás:

  1. A legtágabb felfogás szerint: Nem létezik kommunikáció médium nélkül. Minden, amivel kommunikálunk (minden kommunikációs mód) médium.
  2. Tág értelemben használja a médium kifejezést a protézis-felfogás is. Marshall McLuhan: Minden médium az ember meghosszabbítása.
  3. A technomédiumok: Ezek is felfoghatók protézisként, DE: ezeket speciális célra/feladatokra használjuk.
• M. M. A médiumok testprotézisek: ebben a megközelítésben az emberi test minden kiterjesztése médium (a kerékpártól az esernyőig). Minden médium, amit igénybe veszünk azért, hogy valamit elérjünk, véghez vigyünk.
• Technomédiumok feladatai:

  o   információk átadása, lényegében információ- vagy adatátvitel;

  o   információ- vagy adattárolás; (nem a helyet, hanem az időt küzdjük le a tárolással)

  o  információ- vagy adatfeldolgozás
• Médiaszöveg: minden szöveg, amit a különféle médiumok hordoznak (műsorok, filmek)
• Technomédium = extenzió:

  Valamilyen testi működésnek a testen kívülre, valamilyen anyagi hordozóba való kihelyezése.
• Technomédium = protézis:

  ·       ember = hiánylény

  ·       a hiányosságok pótlása → eszközöket vet be

  ·       eszközök = teljesítőképesség növelése

  A kommunikációs teljesítőképesség növelése