Közgazdaságtan ZH

Subdecks (1)

Cards (51)

  • Makroökonómia
    A gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik
  • Makroökonómia "kérdései"
    • Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét?
    • Milyen feltételek mellett alakul ki a gazdasági egyensúly?
    • Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és változását?
    • Mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők határozzák meg egy ország inflációs rátáját?
  • Makroszinten értelmezhető kérdések
    • Foglalkoztatás és munkanélküliség
    • Infláció
    • Gazdaság ciklikus ingadozása
    • Stagfláció: egyszerre létezik infláció, munkanélküliség és a kereslet stagnálása
    • Gazdasági növekedés, zárt gazdaság makroökonómiai kérdései
    • Nyitott gazdaságban: valutaárfolyam és fizetési mérleg, NEMZETGAZDASÁG szintjén vizsgálják ezeket a kérdéseket
  • Aggregálás
    • A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot
    • A makroökonómiát kettős aggregálás jellemzi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze
  • Folyótétel számla
    Olyan kétoldalú kimutatás, melynek jobboldalán a jövedelembeáramlás, baloldalán a jövedelemkiáramlás szerepel. Egy eseményt mindig kétszer könyvelünk el.
  • Mutatószámok
    • Folyóáras
    • Változatlan áras
    • Flow (folyamatra vonatkozik >>> időszak)
    • Stock (állapotra vonatkozik >>> időpont)
  • Mutatószámok halmozottsági fok alapján
    • Bruttó (halmozott)
    • Félbruttó/félnettó (halmozódás mentes)
    • Nettó (halmozódás mentes, az új értéket fejezi ki)
  • Nominális GDP
    A GDP, amely a termékeket és szolgáltatásokat az aktuális árakon veszi figyelembe
  • Reál GDP
    A GDP, amely a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron veszi figyelembe, kiszűrve az árak változásának torzító hatását
  • A GDP felhasználása
    • Fogyasztás (C)
    • Beruházás (I)
    • Állami kiadás (G)
    • Nettó export (NX)
  • Nemzeti számlák rendszere
    • Bruttó kibocsátás
    • Bruttó hazai termék – GDP
    • Nettó hazai termék – NDP (GDP-amortizáció)
    • Bruttó nemzeti jövedelem – GNI
    • Nettó nemzeti jövedelem – NNI
    • Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – GNDI
    • Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – NNDI
  • Fogyasztói árindex vs gdp deflátor
    • A GDP-deflátor az összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi, míg a CPI csak a fogyasztók által vásárolt javaknak és szolgáltatásoknak az ellenértékét használja fel
    • A GDP-deflátor csak a belföldön előállított termékeket tartalmazza
    • A CPI változatlan, a GDP-deflátor változó súlyokat rendel az egyes termékek áraihoz
    • A CPI felülbecsüli az inflációt
  • A pénz funkciói
    • Értékmérő eszköz
    • Forgalmi eszköz
    • Vagyontartási eszköz
    • Fizetési eszköz
    • Világpénz
  • A pénz formái
    • Árupénz
    • Hitelpénz
    • Készpénz
    • Számlapénz (látraszóló, határidős)
  • Rendszer of National Accounts
    • Bruttó kibocsátás
    • Bruttó hazai termék – GDP
    • Nettó hazai termék – NDP (GDP-amortizáció)
    • Bruttó nemzeti jövedelem – GNI
    • Nettó nemzeti jövedelem – NNI
    • Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – GNDI
    • Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – NNDI
  • Fogyasztói árindex vs gdp deflátor
    • 1. A GDP-deflátor az összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi, míg a CPI csak a fogyasztók által vásárolt javaknak és szolgáltatásoknak az ellenértékét használja fel
    • 2. A GDP-deflátor csak a belföldön előállított termékeket tartalmazza
    • 3. A CPI változatlan, a GDP-deflátor változó súlyokat rendel az egyes termékek áraihoz
  • A CPI felülbecsüli az inflációt
  • A pénz funkciói
    • értékmérő eszköz
    • forgalmi eszköz
    • vagyontartási eszköz
    • fizetési eszköz
    • világpénz
  • A pénz formái
    • árupénz
    • hitelpénz
    • készpénz
    • számlapénz (látraszóló, határidős)
  • A pénz fejlődése
    1. Áru (pl. só) tölti be a pénz funkciót
    2. Nemesfémek
    3. Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők)
    4. Papírpénz, bankjegy
    5. Modern pénz (hitelpénz)
  • Pénzteremtési folyamat
    A pénz a vállalat számára eszköz (aktíva), a hitel pedig forrás (passzíva). A bank által nyújtott hitel a mérleg aktív, a betét pedig a passzív oldalára kerül.
  • Makrogazdasági egyensúly

    Az egyensúly a gazdaságnak olyan kitüntetett állapota, amelyben az ellentétes változásokat eredményező hatások kiegyenlítődnek
  • Az állam szerepe
    • Intézményi és jogi feltételek
    • Allokációs funkció
    • Újraelosztási funkció
    • Stabilizációs funkció
  • Monetarizmus
    Az a gazdaságelméleti felfogás, amely a legfontosabb makroökonómiai jelenségeket a pénz keresletének és kínálatának elemzésén keresztül látja a leginkább megmagyarázhatónak
  • Pénzpiac
    • Kínálat: bankrendszer által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség
    • Kereslet: a gazdaság szereplői által tartani kívánt pénz mennyisége
  • A nemzetgazdaság szereplői
    • Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek)
    • Vállalati szektor
    • Állami szektor
    • Külföld
  • Aggregált piacok

    • Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy beruházási javak)
    • Pénzpiac (bankrendszer)
    • Tőkepiac (értékpapírok)
    • Munkaerőpiac
  • Fogyasztási határhajlandóság

    egységnyi jövedelemváltozás hány egységnyi fogyasztásváltozást von maga után
  • Megtakarítási határhajlandóság
    egységnyi jövedelemváltozás hány egységnyi megtakarítás változást von maga után
  • Fogyasztási hányad

    az összes jövedelem és az összes fogyasztás aránya
  • Pénzkereslet
    • tranzakciós
    • óvatossági
    • spekulációs
  • Pénzkínálat
    az a pénzmennyiség, amelyet egy adott nemzetgazdaság bankrendszere a gazdasági szereplők számára rendelkezésre bocsát
  • Munkakereslet
    a vállalatok által vásárolni kívánt munkamennyiség, amelyet abból a célból keresnek, hogy számukra profitot termeljenek
  • Munkakínálat
    az a munkamennyiség, amelyet a háztartások a vállalatoknak felkínálnak abból a célból, hogy jövedelemre tegyenek szert