Nem éri el a sejtes szerveződés szintjét, nem tekinthetők élőlényeknek, az élő és az élettelen világ határán állnak
Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni
Vírusok nagysága
Nanométeres nagyságrendűek, méretük 20 - néhány 100 nm-ig terjed, csak elektronmikroszkóppal láthatók néhány 10 000 x-es nagyítás mellett
Vírusok szerkezete
Nem érik el a sejtes szerveződési szintet, csupán kétféle anyagból állnak: örökítőanyag (DNS vagy RNS) és fehérjeburok (tok)
Vírusok csoportosítása a fehérjeburok felépítése, alakja szerint
Helikális (spirális)
Kubikális (köbös)
Kombinált (binális)
Burkos vírusok
Virion
A vírus sejten kívüli fázisa, élettelen, kristályos szerkezetű
Vegetatív fázis
A vírus sejten belüli, működő, szaporodó formája
A vírusok önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük
A vírusok kizárólag azáltal képesek szaporodni, hogy megtámadnak valamilyen sejtet, behatolnak, átszervezik a sejt működését, arra kényszerítik, hogy a saját anyagait felhasználva, a bejutott vírushoz hasonló vírusokat hozzon létre
Vírusok gazdaszervezetei
Emberi
Állati
Növényi
Bakteriofágok
A vírusok többsége gazdaspecifikus, azaz kizárólag a rá jellemző gazdaszervezetben képes szaporodni
Vírus
Nem élő, mert a gazdasejt nélkül nem képes szaporodni, nincs önálló anyagcseréje, de nem is élettelen, mivel a gazdasejtbe jutva, annak anyagait felhasználva szaporodni képes, megváltoztatja a gazdasejt működését
A vírusfertőzés folyamata
1. A virion a közeg áramlásával jut el a gazdasejthez
2. A virion megtapad a gazdasejt felületén, a megtapadás specifikus víruskötő helyeken (receptorokon) történik
3. Bakteriofágok esetén a megtapadás fehérjefonalakkal történik, majd a talpon található enzim (lizozim) kilyukasztja a sejtfalat, a DNS a sejtbe injektálódik, a burok kívül marad
A vírusok kétféle életciklusa a sejten belül
1. Litikus életciklus: a bejutás után azonnal megkezdődik az új vírusok képzése, a sejt elpusztul, szétszakad
2. Lizogén életciklus: a vírus DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe, sokáig észrevétlen maradhat, majd még nem tisztázott okok miatt aktívvá válhat
A tudomány jelenleg olyan vírusellenes gyógyszert nem ismer, amely megfertőződés esetén a vírusokat maradéktalanul megsemmisíti
A vírusbetegségekkel szembeni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, immunizálással és higiénés szabályok betartásával
Immunizálás módjai
Mesterséges aktív immunizálás
Természetes aktív immunizálás
Passzív mesterséges immunizálás
Passzív természetes immunizálás
Patogén megjelenése a testben
1. Gyorsan lezajlik
2. Immunfolyamat a kórokozót megsemmisíti
3. Védőoltás gyakran enyhe betegségtünettel jár
Természetes aktív immunizálás
Természetes úton történő megfertőződés, majd az immunrendszer legyőzi a betegséget és kialakul az immunmemória
Passzív mesterséges immunizálás
Más állatból kivont ellenanyagot juttatnak a szervezetbe
Nem alakul ki immunmemória, a hatás csak néhány hétig tart
Passzív természetes immunizálás
Természetes úton ellenanyag jut be a szervezetbe, pl. anyatejjel vagy méhlepényen keresztül
Az első mesterséges aktív immunizálást Edward Jenner angol sebész végezte, ő találta fel a himlőoltást
A vakcinázás elnevezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből
Alapvető higiénés szabályok
Rendszeres, szappanos vagy kézfertőtlenítő készítményekkel történő kézmosás
Soha ne nyúljunk piszkos kézzel a szemünkhöz, a szánkhoz
Járvány esetén viseljünk megfelelően szájmaszkot nyilvános helyeken
A megelőzés érdekében fontos az immunrendszer megerősítése vitaminok szedésével és megfelelő életmóddal
A fizikai erőnlét és a szellemi aktivitás fenntartása legalább ilyen fontos a megelőzésben
A megfelelő táplálkozás is a védekezéshez szükséges külső erőforrást biztosítja
Virulencia
Egy konkrét kórokozó számszerűen megadható megbetegítő képessége
Fertőzés (infekció)
A kórokozó behatol a szervezetbe és ott elszaporodik
Fertőzés módjai
Cseppfertőzés a levegőben
Testváladékokkal
Fertőzött széklettel
Járvány (epidémia, pandémia)
Ugyanazon betegség sokszoros, egyidejű fellépése egy adott területen
Betegség
A test fiziológiai állapotának kóros megváltozása, homeosztázisának felborulása
Vírusbetegségek jellemző tünetei
Magas láz, levertség, izom- és ízületi fájdalom
A vírusok legjobban 35-36 Celsius fokon szaporodnak, így a láz nem kedvez a fertőzésnek
Növényi védekezés a vírusokkal szemben
RNS interferencia jelenség
Kettős szálú RNS genommal rendelkező vírusok mRNS-ének lebontása
Emberi védekezés a vírusokkal szemben
Interferonok működése
Vírussal fertőzött sejtek által kibocsátott interferonok aktiválják a szomszédos sejtek védekező mechanizmusait
Az influenzát magas láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata, végtagfájdalom jellemzi