töri 1.

• uradalom


  középkor gazdasági és katonai alapegysége, önellátó nagybírtok (földekkel legelőkkel, nem feltétlen összefüggő terület, akár falvak tucatjait is felölelte
• Mindennapi élethez szükséges eszközöket saját műhelyben állítják elő, saját kézművesek
• Kizárólag helyben nem előállítható termékek beszerzése érdekében kereskedett pl. só, fémek, (luxuscikkek)
• uradalom


  nem egyszerű nagybírtok, elsősorban hatalmi szervezet (igazgatás, bíráskodás)
• Uradalom 3 része


  • jobbágyok parcellái
  • majorság
  • közös használatú területek
• jobbágyok parcellái


  kötelezettségek fejében magának művelte a paraszt (termény-, pénz-, munkajáradék)
• majorság


  földesúr saját kezelésű birtoka, parasztok művelték (robot)
• Közös használatú területek: erdők, mezők, kaszálók, folyók, tavak
• Földművelés új módszerei


  1. vad-talajváltó vagy legelőváltó rendszer

  2. kétnyomásos

  3. háromnyomásos
• 8. századtól főként nagyobb kolostorok áttértek a nyomásos földművelésre (csapadékszegény D-Európa), oka a népességnövekedés
• Nyugat-Európában 10-11. századra általános lett a háromnyomásos gazdálkodás, hospesek terjesztették
• Dél-Európában megmaradt a kétnyomásos gazdálkodás
• Megszűnt a vándorlási kényszer, egy adott földterületet erőteljesebb kihasználása, utánpótlást a trágyázás biztosította
• Lehetővé vált a zabtermelés (szántó két részre bontásával), elősegítette a ló szélesebb körű elterjedését, használatát
• Földművelés új eszközei 9-10. század

  • Germánok által fejlesztett, csoroszlyás, kormánylemezes, vasból készült nehéz fordítóeke
  • Borona: szántás után fellazította fel a földet, vetés hatékonyságát növelte
• Igaerő nagyállattartást igényelt, nyakhám helyett szügyhám: nem fojtogatta munka közben
• Lehetővé tette: jobb táplálkozást, terményfelesleg: piacra lehetett vinni
• Földművelés új rendszere


  1. Uradalom szántóföldjeit részterületekre, dűlőkre osztották

  2. Évente sorsolással osztották parcellákra a jobbágyok között

  3. Nyomáskényszer: minden dűlőre ugyanazt a nyomást kellett alkalmazni
• Új módszerek mellet a mezőgazdasági termelés növekedésében jelentős szerepet játszott a művelésbe vont területek megsokszorozódása (extenzív fejlődés)
• céh


  azonos szakmát űző érdekvédelmi szervezetek, szigorúan szabályozott zárt csoport
• A középkorra az önellátó gazdaság volt jellemző, a parasztok eszközeiknek nagy részét maguknak állították elő, kézművesipar piaca szűk volt
• Voltak szakmák, akik nem tömörültek céhekbe pl. szénégetők, pénzverők, bányászok (király alá tartoztak, szétszórtan dolgoztak)
• A céhek a 13. századra kiharcolták, hogy tisztségviselőiket maguk választhassák, és hogy részt vehessenek a város irányításában
• Céhek célja


  A külső és belső verseny kizárása volt, hogy állandó mennyiségű és jó minőségű áruval lássák el a szűk piacot
• Céhszabályok


  • Minőségi és mennyiségi rendelkezések
  • Árak maximalizálása
  • Inasok legények számának szabályozása, fizetett bér maximalizálása
  • Munkaidő meghatározása: éjszakai munka és reklám tiltása
  • Város körüli falvakban az iparűzés tiltása
• Mesterré válás stádiumai


  1. 10 év inaskodás egy mester mellett, vándorút (másik városban másik mester mellett kellett legénykedni, végül mestermű
• Kontárok: céhen kívüli iparosok, céhek üldözték őket, megpróbálták kiszorítani a városból
• Céhek szerepe a városi életben


  • Városfalak egy-egy szakaszának védelme, éjjeli őrjárat
  • Vallási szervezetnek is számítottak, közös templom, oltár, közös pénztár
  • Szociális feladatok pl. árvák, özvegyek támogatása
• Tagjai általában egy városrészben, utcában laktak, céhesmester bíráskodott a céhtagok felett
• Munkaidő hajnaltól napnyugtáig tartott, de ünnepnapokon nem dolgoztak
• Egyetlen ember végezete el egy adott munkadarabon az összes munkafolyamatot, azaz nem volt munkamegosztás
• Kereskedelem fajtái


  • Szárazföldi
  • Folyami
  • Tengeri
• Vásár és piactartás a városok joga volt, egyes városok (szabad királyi városok) rendelkeztek árumegállító joggal
• Bizonyos dolgokkal csak az uralkodó megbízottjai kereskedhettek (monopólium), számos árucikknek szabott ára volt, és előírták, hogy mikor és mit szabad árusítani
• Vásárok menetrendje


  • Első héten csak felsorakoztatták az árut, de eladni és venni nem lehetett
  • Piaci felügyelő adta meg az engedélyt az árúsítás megkezdésére, később ő felügyelte a rendet
  • A vitás kérdéseket a piaci bíróság döntötte el
  • "Vásár békéje" a piacon nem lehetett elfogni senkit
• Távolsági kereskedelem


  Elsősorban luxusárukkal kereskedtek, elsősorban vízi úton történt a szállítás
• Levantei (Földközi-tenger keleti partvidéke) kereskedelem árui


  • Selyem Kínából, Iránból
  • Gyapot Indiából
  • Fűszerek Indonéz szigetvilágból
• Cserébe nemesfém, nyersanyag, később iparcikkeket vittek Ázsiába
• Levantei kereskedelem urai


  • századtól arab hajók
  • század Bizánc
  • 11. század, főleg a keresztes háborúk idejétől, itáliai kereskedőállamok, (Genova, Velence, Pisa)
• Északi-tenger és Balti- tenger kereskedelmének árui

  • Heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt és egyéb nyersanyag
  • Flandriából iparcikkeket (posztó, fegyverek)