A szervezeten belül egy-egy folyamat, tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül, és meghatározza egy munka-vállaló elvégzendő feladatait
A munkakör meghatározott munkafeladatok és felelősség alapján az azonos munkaposztok csoportja
A munkakör vállalati kategória, a vállalati emberierőforrás-gazdálkodási tevékenység során a cég maga határozza meg nevét, tartalmát
Sokszor előfordul, hogy az egyes vállalatok hasonló tartalmú, hatáskörű és felelősségkörű munkaköröket másként neveznek
Van egy egységesítési igény az államháztartás oldaláról, hogy azonosíthatóak legyenek a hasonló munkakörök
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR)
A foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza, az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban
Munkakörelemzés
A különböző munkakörök tartalmának feltárása úgy, hogy ezzel a szisztematikus vizsgálattal megállapíthatóak és értékelhetőek legyenek a munkakört betöltőre ható terhelések, a vele szemben támasztott követelmények
Munkakörelemzés célja
Olyan információk gyűjtése, feldolgozása és értékelése, amelyek leginkább megfelelnek és támpontot nyújtanak a humán menedzsment döntéseinek
Munkaköri leírás
Az elemzés eredményeképpen nyert információkból készített dokumentum, amely felhasználható a toborzás-kiválasztás folyamatában, a teljesítményértékelésben
Munkaköri specifikáció
Azon minimális szint, amellyel a munkakör betöltésére sikerrel lehet pályázni, elsődlegesen a munkaerő toborzásában és a jelentkezők közötti választásban használatos
Munkakör-értékelés
Olyan folyamat, amelynek segítségével megállapítható egyes konkrét munkakörök relatív súlya vagy fontossága a szervezetben
Munkakör-tervezés
Olyan folyamat, amelyben egy munkakör feladatait és funkcióit határozzuk meg, adott szervezeti keretek között
Munkaerő-tervezés
Három szintje: stratégiai, taktikai, operatív
Stratégiai szintű munkaerő-tervezés
Humán (emberierőforrás-) stratégia készítése, amely a vállalati stratégia része, 3-5 éves tervezési időszakot jelent
Taktikai szintű munkaerő-tervezés
Középtávú tervezés, 1-3 éves időszakra, minden emberi-erőforrás-funkcióra, -tevékenységre egyenként készítünk iránymutatást
Operatív szintű munkaerő-tervezés
Rövid távú tervezés, egyéves időszakra, a napi gyakorlatok kialakítására, a vállalatot ért külső-belső változásokra, kihívásokra történő azonnali válaszok megfogalmazására
Humán stratégia
A vállalkozás hosszú távú fennmaradásának cél- és eszközrendszere, számba veszi a vállalkozás mindazon humán adottságait, amelyektől hosszú távon erős, stabil piaci pozíciókat remélhet, illetve azokat a gyenge pontokat, melyek a fennmaradás szempontjából veszélyt és a konkurenciának támadó felületet biztosítanak
Taktikai szintű munkaerő-tervezés
Középtávú tervezés, 1-3 éves időszak, minden emberi-erőforrás-funkcióra, -tevékenységre egyenként készítünk iránymutatást (munkaerő-biztosítási terv, javadalmazási terv, képzési terv, karriertervezés, szervezetfejlesztés stb.)
Operatív szintű munkaerő-tervezés
Rövid távú tervezés, egyéves időszak, a "napi" gyakorlatok kialakítása, a vállalatot ért külső-belső változásokra, kihívásokra történő azonnali válaszok megfogalmazása és végrehajtása
Operatív emberierőforrás-tervezés elemei
Munkaerőterv vagy létszámterv
Kompenzációs terv, azaz bér- és bérköltségterv
Képzési és vezetésfejlesztési terv
Teljesítménymenedzsment rendszer terv
Munkaügyi kapcsolatok, kommunikációs terv
Munkaerő-tervezés célja
A megfelelő számú és összetételű munkaerő biztosítása a megfelelő munkakörbe, a megfelelő időben
Munkaerő-tervezés fázisai
Munkaerő-igény előrejelzése
Munkaerő-kínálat előrejelzése
Akciótervek az eltérések megszüntetésére
Személyügyi marketing
Az emberi erőforrás-gazdálkodás módszere, amely a szervezet személyi állományának megszerzési stratégiáját, módszereit foglalja magában
Személyügyi marketing alkalmazásának esetei
Nagy létszámú szervezet
Munkaerőhiány, ha a személyzet pótlása iránti igény magas
Fontos a dolgozók megtartása illetve motiválása
Erős a (munkaerő) piaci verseny
(Munkaadói) imázs problémák
A szervezet minőségi munkaerőt szeretne
Személyügyi marketing fogalma
A szervezet követelményeinek megfelelő munkatársak felkutatását, kiválasztását, fejlesztését és a szervezet munkaerő-piaci vonzerejének növelését célozza meg elsősorban a kommunikáció eszközeivel
Személyügyi marketing 4P
Termék (Product): Munkahely, az egyes munkakörök vonzó kialakítása, Munkakörtervezés, Munkakörelemzés, Munkakör értékelés, Szervezettervezés- és fejlesztés
Ár (Price): Bér- jövedelem-, és kompenzációs politika, teljesítményértékelés
Értékesítési hely (Place): A külső és belső munkaerőpiac. Személyzettervezés, Toborzás-Kiválasztás, Beillesztés, Karriermenedzsment, Fejlesztés, Leépítés
Promóció (Promotion): A külső és belső kommunikáció egésze. Személyzeti reklám, branding, PR, Viselkedéskultúra, Munkaügyi kapcsolatok, Vezetői attitűdök
Személyügyi marketing tevékenységi területei
Külső személyügyi marketing (Branding): A vállalkozás, mint munkahely specifikus vonzerejének kifelé történő megjelenítése és célcsoport-orientált megközelítése, Hatékony személyzet-beszerzési utak és eljárások kiválasztása és alkalmazása, Konkrét felvételi ajánlatok célcsoportok szerinti kialakítása, Beérkező pályázatok elemzése és a megfelelő pályázók kiválasztása
Belső személyügyi marketing. Vonzási és megtartási tényezők kialakítása, optimalizálása (motiváció): Feladatok, felelősségek, hatáskörök, Magatartásszabályok, etikai kódex, Képzési és továbbképzési lehetőségek, Karrierlehetőségek, Ösztönzési rendszer, Vállalati/munkahelyi légkör
Személyzeti kutatás: Meglévő és potenciális munkaerő-állomány felmérése, elemzése
Külső személyügyi marketing (Branding)
A vállalkozás, mint munkahely specifikus vonzerejének kifelé történő megjelenítése és célcsoport-orientált megközelítése
Hatékony személyzet-beszerzési utak és eljárások kiválasztása és alkalmazása (pl. állásbörze, hirdetés)
Konkrét felvételi ajánlatok célcsoportok szerinti kialakítása
Beérkező pályázatok elemzése és a megfelelő pályázók kiválasztása
Belső személyügyi marketing
Vonzási és megtartási tényezők kialakítása, optimalizálása (motiváció)
Feladatok, felelősségek, hatáskörök
Magatartásszabályok, etikai kódex
Képzési és továbbképzési lehetőségek
Karrierlehetőségek
Ösztönzési rendszer
Vállalati/munkahelyi légkör
Személyzeti kutatás
Belső személyzeti kutatás
Külső személyzeti kutatás
Belső személyzeti kutatás
Foglalkoztatottak száma
Személyzeti szükségletek
Életkorstruktúra
Fluktuáció
Hiányzás
Alkalmazottak megkérdezése
Külső személyzeti kutatás
Potenciális munkaerő állomány
Bér- és jövedelmek alakulása
Munkaerő-mobilitás
Konjunktúra és befolyás az összes területen
Vonzáskörzet
Vállalatok székhelye
Toborzás
A munkaerőhiány megszüntetése: a megüresedett munkakör(ök)be a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő felkutatása
Belső toborzás
előléptetés
munkakör áttervezés és munkaerő átcsoportosítás
túlóra
a munka gépesítése és automatizálása
rugalmas munkaidő
részmunkaidős-foglalkoztatás
outsourcing
újraalkalmazás és visszahívás
Külső toborzás
Munkaügyi Központok (a Járási hivatalok Foglalkoztatási osztályának) igénybevétele
Professzionális személyügyi, vezetői tanácsadó cégek, vagy fejvadászok alkalmazása
Iskolai toborzás
Személyes kapcsolatok
Internetes álláskínáló/kereső oldalak, elektronikus meghirdetés
Szórólapok, táblák, plakátok
Újsághirdetés
Kiválasztás
A legalkalmasabb jelölt megtalálása a munkakör betöltésére
Kiválasztási kritériumok
Szervezeti kultúra
Csoportnormák
Munkaköri specifikáció
Kiválasztási eszközök
Jelentkezési lapok
Önéletrajz, resume
Referenciák
Értékelő központ (assessment center)
Tesztek
Interjúk
Felvételi interjúk típusai
Panelinterjú
Páros interjú
Interjúsorozat
Referenciák: magasabb beosztású posztok betöltésekor jellemző