ókor+,verstan

• disztichon


  pentameterből és hexameterből álló, két sorfajtát váltakoztató, időmértékes versforma
• gondolatritmus


  azonos szerkezetű és azonos vagy ellentétes értelmű mondatok ritmikus ismétlődése; a bibliai szövegek, különösen a zsoltárok gyakori rendezőelve
• időmértékes verselés


  rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásából képződő versritmus
• pentameter


  öt mérték, amely valójában hat, de a harmadik és hatodik verslába csonka, fél versláb
• refrén


  a versnek egységenként visszatérő része, helye legtöbbször a strófa vége, de kezdheti is a szakaszt
• tercina


  három sorból álló verselésforma, Dante Isteni színjáték című művének verselése; a sorok hatodfeles jambusok, rímrendszere: aba, bcb, cdc stb.
• ütemhangsúlyos verselés


  olyan verselési forma, amely a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok váltakozásán alapul; alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány (jellemzően 2- 5) hangsúlytalan szótag kapcsolata; a magyar ütemhangsúlyos verselésben mindig az ütem első szótagja viseli a fonetikai nyomatékot, az ütemhangsúlyt
• antropomorfizmus


  emberi tulajdonságok átvitele a nem emberi világ elemeire, például istenségekre, elvont dolgokra vagy természeti jelenségekre; egyik példája a megszemélyesítés
• attribútum


  valamihez vagy valakihez (pl. görög istenekhez) elválaszthatatlanul hozzá tartozó tulajdonság, jellemző tárgy
• aurea mediocritas


  arany középút; Horatiustól származó gondolat, amely szerint kerülni kell a végleteket
• carpe diem


  ragadd meg a napot; Horatiustól származó szállóige, amely szerint érdemes kihasználni az adott pillanat lehetőségeit
• hérosz


  hős, görög mitológiai alak, félisten, aki egy isten és egy ember nászából született
• hübrisz


  a görög dráma hősének az isteneket vakmerően kihívó gőgje, aránytévesztés
• kar


  másképpen kórus, elválaszthatatlan a görög drámától: dallal, tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt
• katarzis


  megrendültség, megtisztulás
• mitológia


  egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összessége, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány
• mondakörök


  olyan események, eseménysorozatok, amelyekhez több görög mítosz kapcsolódik; a legfontosabb mondakörök a trójai mondakör (a háborúhoz kapcsolódó történetek), a thébai mondakör (Oidipuszhoz és gyermekeihez kapcsolódó történetek) és az athéni mondakör (a Minótauroszhoz kapcsolódó történetek)
• nimfa


  halandó, de hosszú életű, örökké fiatal, a természet erőit megszemélyesítő istennő
• olümposzi istenek


  az Olümposz hegyén élő tizenkét görög isten: Zeusz, Héra, Hesztia, Démétér, Árész, Apollón, Artemisz, Dionüszosz, Hermész, Pallasz Athéné, Héphaisztosz, Aphrodité
• orkhesztra


  a színpad előtti ovális alakú tér az antik görög színházakban
• panteizmus


  ("minden Isten"): olyan tanítás, amely Istent a teremtett világgal azonosítja
• politeizmus


  többistenhit; olyan hitrendszer, amely egyszerre több istent is tisztel
• szkéné


  háttérként szolgáló raktárépület az ókori görög színházban