18. Tétel

• Nemzetközi tőkepiac


  Az a piac, ahol a különböző országok lakosai aktívákkal kereskednek
• A nemzetközi tőkepiac valójában nem egy piac, hanem egymással szorosan összefüggő piacok csoportja, ahol az eszközök cseréjében van valami nemzetközi elem</b>
• Legfőbb szereplői a nemzetközi tőkepiacnak

  • Kereskedelmi bankok
  • Nagyvállalatok
  • Egyéb pénzügyi vállalatok
  • Központi bankok
  • Más állami szervek
• A nemzetközi tőkepiacon folyó ügyletek a világ pénzügyi központjainak hálózatán keresztül bonyolódnak le, amelyeket fejlett kommunikációs rendszerek kötnek össze
• Forgalomba kerülő eszközök a nemzetközi tőkepiacon

  • Országok részvényei, kötvényei
  • Saját pénznemükben denominált bankbetétek
• Tőkepiac


  Olyan megállapodások összessége, amelyekben az emberek és a cégek pénzt adnak jövőbeli fizetésről szóló ígéretekért
• A nemzetközi tőkepiac az egyes országok tőkepiacait köti össze
• A '60-as évektől a nemzetközi tőkepiac jelentős bővülése jellemző
• A nemzetközi tőkepiacok résztvevőinek számos olyan speciális szabályokhoz kell alkalmazkodniuk, amelyet a fogadó országok a külföldi eredetű beruházásokra állapítanak meg, ezek alkalmat adhatnak a belföldi piacokon fennálló szabályok kikerülésére
• Kereskedelmi bankok


  • Alkotják a nemzetközi tőkepiacok magját
  • Nemzetközi fizetési rendszer fenntartása
  • Sokféle pénzügyi tevékenység
• Multinacionális bankok


  • Vállalati részvény- és kötvényaláíró tevékenységet folytatnak (vevőszerzés)
  • Sokszor olyan tevékenységet is végezhetnek külföldön, amit belföldön nem
• Vállalatok


  • Beruházásaikat külföldi forrásbevonással finanszírozzák
  • Egyre növekvő mértékben használnak új denominációs stratégiákat, amelyek a kötvényeiket vonzóbbá teszik a potenciális vásárlók szélesebb köre számára
• Egyéb pénzügyi vállalkozások


  • Biztosítótársaságok, magánnyugdíj-pénztárak, befektetési alapok
  • Különösen fontos szerepet játszanak a befektetési bankok: aláíró tevékenységre specializálódtak vállalati kötvények, részvények és állampapirok kibocsátására
• Központi bankok és más kormányzati szervek


  • A központi bankok rendszeres szereplői a nemzetközi tőkepiacoknak a valutapiaci intervenciókon keresztül
  • Más kormányzati szervek rendszeresen vesznek fel hiteleket külföldről (fejlődő országok kormányai és állami cégei nagy mennyiségben)
• Cserekapcsolatok a különböző országok lakosai között


  • Áruk és szolgáltatások cseréje árukra és szolgáltatásokra
  • Áruk és szolgáltatások cseréje aktívákra
  • Aktívák cseréje aktívákra
• Portfólió-diverzifikáció


  Egy gazdaság a nemzetközi tőkepiacon vagyonának kockázatát csökkentheti
• Az 1970-es évek eleje óta a nemzetközi tőkepiacokon létrejövő tranzakciók volumene gyorsabban nőtt, mint a világ GDP-je
• A nemzetközi tőkepiacok növekedésének fontos tényezői


  • Az államok folyamatosan lebontották a nemzetközi magántőke-mozgások korlátait
  • Gazdaságpolitikai trilemma: rögzített valutaárfolyam, belföldi célokra irányított monetáris politika, nemzetközi tőkemozgások szabadsága - egyszerre kettőnél több nem érhető el
  • GMU: közös központi bank - 2. cél feladása
• Jelentős változások az elmúlt 20 évben a nemzetközi gazdaságban, kereskedelemben


  • Információ kommunikációs technológia nagyfokú fejlődése - ICT forradalom
  • Tőkepiacok liberalizációja
  • Transznacionális vállalatok vezető szerepűvé válása
  • Egypólusú világrendszer: USA vezető hatalom
  • Távol-Kelet és Oroszország, valamint az OPEC folyamatos erősödése
• A világ bármely pontjával valós idejű kommunikáció mehet végbe
• A tőkepiacok liberalizációja: Egyre több nemzetgazdaság és egyre mélyebben kapcsolódik be a nemzetközi tőkepiacba
• Transznacionális vállalatok vezető szerepűvé válása: A transznacionális vállalatok jelentős befolyással rendelkeznek akár politikai szinten is, számukra a nemzetközi kereskedelem korlátainak lebontásai kulcsfontosságú elemek
• Egypólusú világrendszer: Az USA szinte az egész 20. századot uralta, mint vezető hatalom, amely hatás ma sem tűnt el, még akkor sem, ha jelentek már meg versenytársak. A jelen pillanatban legerősebb nemzetközi szervezetek mind jelentős USA befolyás alatt állnak, valamint az USA az egyik legnagyobb katonai hatalom. Ráadásul az amerikai kultúra alapvetően az európai kultúrkörhoz tartozik, amely jelentős előnynek számít Európában
• Távol-Kelet és Oroszország, valamint az OPEC folyamatos erősödése: Az USA mellett, Japán esetében tulajdonképpen az USA védőszárnyai alatt új kultúrák erősödtek meg, akik mára jelentős befolyással bírnak a nemzetközi politikában
• Regionális integráció: Az Európai Unió megerősödése, illetve az euró bevezetése szintén az elmúlt 20 év eredménye. Az európai kis országok önmagukban nem tehettek szert valódi befolyásra, de mint politikai és pénzügyi integráció jelentős ellensúlyt képezhetnek az Egyesült Államokkal szemben
• Az egy főre jutó GDP növekedés gyorsabb és nagyobb a korábbinál: A fejlődés sokkal gyorsabb, mint korábban volt
• Innovációk: Még korábban éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy új innovációk jelenjenek meg, addig ma ez napok kérdése, szinte minden nap jelennek meg új fejlesztések, amelyek folyamatosan átalakítják az árukínálatot
• Egyensúlytalanságok és sorozatos válságok: Tulajdonképpen az elmúlt 20 évben kisebb-nagyobb regionális, illetve világválságok váltották egymást, amely a rendszer nem megfelelő működésére utalnak. Ahelyett, hogy a nemzetközi kereskedelem csökkentené az egyensúlytalanságot, megfigyelhető tendencia, hogy a szegények (Ázsia egyes részei, Afrika) egyre szegényebbek, míg a gazdagok csak egyre gazdagabbak lesznek. A nagyhatalmak szeretnék fenntartani a status quo-t, tehát megtartani vezető szerepüket, ezért nem áll érdekükben a szegény régiók fejlesztése
• A globalizáció megítélése nagyon különböző, leginkább nézőpontfüggő. A nagyhatalmak szerint többnyire egyértelműen pozitív folyamat, mivel ők az egyértelmű haszonélvezői a globális pénzügyi rendszernek. Ugyanakkor a szegényebb, fejlődő országok számára nem feltétlenül pozitívak a hatásai. A globális platformon meglehetősen nehéz képviselniük saját érdekeiket, szinte egyáltalán nincs beleszólásuk a nemzetközi folyamatokba
• A szereplők globális szinten versenyeznek, ezért nagy a költség és kockázati nyomás
• Felgyorsultak az innovációs folyamatok, amelyekkel lépést tartani költséges
• Növekszik a kockázatvállalás – moral hazzard problémája, amennyiben nem saját államunk szenved kárt adott tranzakcióból, könnyebben ugranak bele az egyes szereplők jelentősen kockázatosabb ügyletekben
• Kockázatértékelési problémák: az egyes szereplők már nem képesek átlátni, hogy adott döntésük milyen egyéb események kiváltó okai lehetnek
• A pénzügyi piacok összefonódásával az egyes nemzetállamok válságai könnyedén átterjedhetnek más országokra (fertőzésveszély, csordaszellem)
• A fejlődő országok háttérbe szorulása
• Moral hazzard – Shumpeter-i rombolás
• Kockázatterítés – a kockázatmegosztás alapvetően pozitív, de nem biztos, hogy a fejlődő országok viselni tudják ugyanazon kockázatokat, mint a fejlett országok
• Deregularizáció – a valuták adásvételének egyszerűsödése, spekulációknak ad teret, eurodollár piac, gyors változások a banki mérleg forrás oldalán
• Hatékonyabb, nyitottabb piacok jönnek létre, melyek rendelkeznek önszabályozó erővel
• Nőtt a kockázatterítés lehetősége, vagyis szélesebb befektetési kört tudnak létrehozni