C) Az elismerési kötelezettség, illetve tilalom.

• Az államok azon döntése, hogy elismernek-e egy másik államot, elsődlegesen nem nemzetközi jogi kérdés, sokkal inkább politikai megfontoláson alapuló szuverén elhatározásuk, még akkor is, ha álláspontjukat gyakran nemzetközi jogi érvekkel is igyekszenek alátámasztani.
• Egyetlen állam sem köteles elismerni egy másik entitást még akkor sem, ha amúgy a szuverenitás minden jelét mutatja, mivel a nemzetközi jog ilyen kötelezettséget ne ismer. Az elismerés hiánya nem jelenti automatikusan a jogalanyiság hiányát, alapvetően objektív kritériumoktól függ.
• Stimson-doktrína

  Az Egyesült Államok nem ismer el semmilyen államiságot érintő változást, amelyet a nemzetközi jog súlyos megsértésével, fegyveres erő alkalmazásával idéztek elő. (japán fegyveres erők Mandzsúria helyén Mandzsuoko bábállamot hoztak létre).
• Badinter-bizottság I.

  Új államok elismerését a következő feltételekhez kötötte.

  1. ENSZ alapokmánya, Helsinki záróokmány, Párizsi charta tiszteletben tartása, különös tekintettel a jogállamiságra, demokráciára és állami jogokra.
  2. Etnikai és nemzeti kisebbségek az Európai Bizottság Együttműködési Értekezlet keretében felvállalt jogainak biztosítása
  3. Államhatárok sérthetetlensége, amelynek megváltoztatása csak békésen, kölcsönös megegyezéssel lehetséges
• Badinter-bizottság II.

  4. Leszereléssel, valamint nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásával

  kapcsolatos, a biztonsághoz és a régió stabilitásához szükséges kötelezettségek

  elfogadása

  5. Kötelezettségvállalás esetlegesen felmerülő viták békés rendezésesre

  A Közösség nem ismer el agresszió eredményeképpen létrejövő alakulatokat, illetve figyelembe kívánja venni az elismerés szomszédos államokra gyakorolt hatását.