Növények

• Ivartalan szaporodás


  Egyetlen szülő, az utód a vegetatív (=testi) sejtek osztódásával jön létre, a faj egyedszám növelését biztosítja
• Ivaros szaporodás

  Két szülő, a tulajdonságok keverednek (50-50%), az utód az ivarsejtek ( + ) egysülésével, majd a zigóta osztódásával jön létre, a faj genetikai változatosságát biztosítja → alkalmazkodóképesség nő
• Ivartalan szaporodás módjai

  • Kettéosztódás
  • Bimbózás
  • Teleprészek leszakadásával
  • Spóraképzés
  • Vegetatív szervekkel
• Ivaros szaporodás módjai


  • Teljes összeolvadás (kopuláció)
  • Átmeneti egyesülés (konjugáció)
  • Ivarsejtekkel
• Zigóta

  Megtermékenyített petesejt
• Növények szaporodása ivarosan és ivartalanul is

  
• Növények nemzedékváltakozással: az ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása (mohák, harasztok)

  
• Ivartalan szaporodás módjai növényeknél

  • Spórákkal (mohák, harasztok)
  • Teleprész leszakadással (mohák, zuzmók)
  • Vegetatív szervekkel (hajtásos növények)

  
• Vegetatív szervekkel történő ivartalan szaporodás módjai

  • Gyökérrel (akác, rózsa)
  • Szárral, hajtásmódosulásokkal (szamóca inda, gyöngyvirág gyöktörzse, burgonya gumója, tulipán hagymája, muskátli szára stb.)
  • Ritkán levéllel (egyes pozsgások, fokföldi ibolya, egyes begóniák)

  
• Tőosztás, dugványozás, bujtatás, oltás, szemzés módszerek az ivartalan szaporodásra
• Ivaros szaporodás ivarsejtekkel


  Hímivarsejt és petesejt egyesülésével (=megtermékenyítés) → zigóta
• Ivarszervek


  • Hímivarszerv
  • Női ivarszerv
• Petesejt

  Nagy méretű, mozdulatlan
• Hímivarsejt

  Kicsi és sok, moháknál/harasztoknál mozgékony, nyitva/zárvatermőknél nem
• Megporzás módjai


  • Víz által (mohák, harasztok)
  • Szél által (lándzsás útifű, réti ecsetpázsit stb.)
  • Megporzók által (tulipán, nárcisz, kajszibarack stb.)
• Virág


  Módosult levelekből álló, rövid szártagú szaporítóhajtás, fejlett, magvas növények (nyitva- és zárvatermők) ivaros szaporítószerve

  
• Virág részei

  • Takarólevelek (védelem, figyelemfelkeltés)
  • Ivarlevelek: porzó ( ) és termő ( ), feladatuk → ivarsejttermelés

  
• Nyitvatermők virága

  Porzós virágzat (hím ivarú), termős virágzat = toboz (női ivarú)
• Zárvatermők virága


  Takarólevelek: általában kívül helyezkednek el (védelem + figyelemfelkeltés), kétnemű: csészelevél + sziromlevél (2szikűek), lepellevél (1szikűek), ivarlevelek + takarólevelek építik fel, általában kétivarú virágok

  
• Női ivarlevél: termő


  Bibe – ragadós felszín (hímivarsejt megtapadását segíti), bibeszál, magház – benne a magkezdemény
• Hím ivarlevél: porzó


  Porzószál, portok (benne a pollen)
• A virágpor (pollen) mintázata minden növények egyedi
• Növények nemisége

  • Egylaki (porzós és termős virágok egy egyeden)
  • Kétlaki (porzós és termős virágok két külön egyeden)
• Virágok nemisége


  • Egyivarú (csak hím, vagy csak női ivarú leveleket tartalmaz)
  • Kétivarú (a porzó és a termő egyazon virágon belül van)
• Kétlaki növények viszonylag ritkák, de a nyitvatermők között erre is találunk példát: páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

  
• A nárcisz és a tőzike (mindkettő zárvatermő) virágai kétivarúak, mert a porzó és termő is egy virágzaton belül megtalálható, így egylakiak is egyben
• Virág

  Egymagában áll
• Virágzat


  Több virág alkotja
• A zárvatermők kettős megtermékenyítése

  1. Megporzás: virágpor a bibére kerül

  2. A megtapadó virágpor 2 sejtet tartalmaz: az egyik képzi a virágportömlőt, a másik kettéosztódik → létrejön 2 hímivarsejt

  3. A 2 hímivarsejt a virágportömlőn keresztül eljut a megkezdeményhez

  4. Megkezdeményben 2 sejt: központi sejt és petesejt

  5. Az egyik hímivarsejt az petesejttel egyesül (zigóta), a másik a központi sejttel

  6. A zigótából embrió (csíra) fejlődik, a megtermékenyített központi sejtből pedig a mag raktározó alapszövete fejlődik ki (csírázás tápanyagbiztosítása)

  
• A növények egyedfejlődése - nemzedékváltakozás: az ivaros és ivartalan szakasz szabályosan váltja egymást
• Ivaros szakasz: mohák, harasztok: spóra → előtelep → ivarszerv → ivarsejt, magvas növényeknél rövid szakasz, végén ivaros szaporodás
• Ivartalan szakasz: a megtermékenyítés után a zigótával kezdődik
• Kétivarúak


  A porzó és termő is egy virágzaton belül megtalálható, így egylakiak is egyben

  
• Zárvatermők kettős megtermékenyítése


  1. Megporzás: virágpor a bibére kerül

  2. A megtapadó virágpor 2 sejtet tartalmaz, az egyik képzi a virágportömlőt, a másik kettéosztódik → létrejön 2 hímivarsejt

  3. A 2 hímivarsejt a virágportömlőn keresztül eljut a megkezdeményhez

  4. Magkezdeményben 2 sejt: központi sejt és petesejt

  5. Az egyik hímivarsejt az petesejttel egyesül (zigóta), a másik a központi sejttel

  6. A zigótából embrió (csíra) fejlődik, a megtermékenyített központi sejtből pedig a mag raktározó alapszövete fejlődik ki (csírázás tápanyagbiztosítása)

  
• Növények egyedfejlődése - nemzedékváltakozás

  1. Ivaros szakasz: mohák, harasztok: spóra → előtelep → ivarszerv → ivarsejt, magvas növényeknél rövid szakasz, végén ivaros szaporodás

  2. Ivartalan szakasz: a megtermékenyítés után a zigótával kezdődik, harasztok, mohák: spóraképzés, magvas növények: csíra és magképzés

  
• A magvas növények szaporodásának ivaros szakasza rövid, az ivartalan szakasz, melyben a megképzés és abból a növény kifejlődése történik, sokkal hosszabb
• Megporzás

  1. Szél általi megporzás: a virág ált. nem feltűnő, de rengeteg virágport termelnek

  2. Rovar általi megporzás: ehhez alkalmazkodtak a virágok is (feltűnő színű takarólevelek, nektár: édes nedv, csalogatja (és tápláléka) a megporozókat)

  
• Hova jut(ott) a világ a méhek pusztulásával?
• Tudod-e, hogy az alábbi növényeknek melyik szervét fogyasztjuk?

  • sárgarépa
  • sóska
  • vöröshagyma
  • karfiol
  • borsó
  • uborka
  • burgonya
• Termés

  A magkezdemény megtermékenyítése után a magházból fejlődik, egy vagy több magot is tartalmazhat. Fő szerepe, hogy segíti a magok terjedését.