Növényi szervek

• Növényi szervek

  A növények szerveződési szintjei

  
• Nem minden növény rendelkezik szövetekkel és szervekkel

  
• A kezdetleges növények szerveződései

  • Sejttársulás
  • Telepes szerveződés

  
• Sejttársulás

  • Nincs működésmegosztás a sejtek között
  • Kocsonyás anyag tartja össze a sejteket
  • Vízben élő moszatoknál fordul elő
• Telepes szerveződés

  • Többsejtű moszatok, mohák
  • Különböző alakú és működésű sejtek, de még nem alkotnak szöveteket
  • Részben már van munkamegosztás
  • Tápanyag felvétel: tejes testfelületen
• Telepes szerveződés típusai

  • Fonalas telep (2D)
  • Lemezes telep (3D)
  • Teleptest – kinézetre olyan, mintha szervei lennének (pl. mohák, barnamoszatok)
• Hajtásos növények

  Szövetes szerveződés → a sejtek között munkamegosztás
• Hajtásos növények legfőbb csoportjai

  • Harasztok (pl. páfrányok)
  • Nyitvatermők (pl. fenyőfélék)
  • Zárvatermők

  Egyszikűek (pl. hagymás növények)

  Kétszikűek (pl. rózsafélék)

  
• Növényi szervek

  • Gyökér
  • Szár
  • Levél
  • Virág, termés, mag – szaporító szervek

  
• Gyökér


  • Környezettel való kapcsolattartás
  • Ásványi anyagok- és vízfelvétel a talajból, ezek továbbítása a növény további részeibe
  • Rögzítés
• A gyökér a csíra gyököcskéjéből fejlődik ki
• Járulékos gyökér

  A növény más szervéből fejlődik gyökér (pl. szár)

  
• A gyökér részei

  • Osztódási zóna
  • Megnyúlási zóna
  • Felszívási zóna
  • Szállítási zóna
• A gyökérzet típusai

  • Főgyökérzet
  • Mellékgyökérzet

  
• Tápanyagfelvétel

  • Ásványi sók: ionos formában, oldott állapotban vannak a talajban
  • Víz közvetíti a gyökér sejtjeihez
  • Felvétel: diffúzióval és ozmózissal
• Liebig-féle minimumtörvény

  A növények fejlődésének ütemét/terméshozamát mindig az a nyersanyag (kémiai elem) határozza meg, amelyből a legkevesebb áll rendelkezésre
• A gyökér szállítási zónájában kialakul a központi henger
• A központi henger szállítószöveti elemei MÉG NEM alkotnak edénynyalábokat, az majd csak a szárban alakul ki
• Szár

  • A növény tengelye
  • Tartja a leveleket, biztosítja a növény alakját
  • Továbbítja a szerves- és szervetlen tápanyagokat, vizet
  • Összeköti a növény szerveit

  
• Hajtás

  • Szár + levél
  • A csíra rügyecskéjéből fejlődik
• Rügytípusok

  • Hajtásrügy: leveles szár lesz belőle
  • Virágrügy: virág
  • Vegyesrügy: virágot is hozó leveles szár
• Szárcsomó (nódusz)

  A szár azon része, ahonnan a levelek vagy elágazások erednek
• Szártag

  A szárcsomók közötti szakaszok
• Szártípusok

  • Fás szár
  • Lágy szár
• Fás szár

  • Evolúció során hamarabb jelent meg
  • Fák: törzs + elágazó lombkorona
  • Cserjék: elágazás a gyökér után
  • Pálma: elágazás nélküli pálmatörzs + levélkorona
  • Nyitvatermők, zárvatermők közül főleg kétszikűek

  
• Lágy szár

  • Evolúció során később jelent meg
  • Sok típus: szalmaszár, dudvaszár, palkaszár, tőköcsány, tőszár
  • Egyszikű zárvatermők, kétszikűek között is előfordul
• Lágy szártípusok

  • Dudvaszár: puha, sok alapszövet, hosszú szártagok

  Szalmaszár: belül üreges, vékony, csőszerű, hosszú szártagok

  Palkaszár: csak alsó részén rövid szártagú, leveleket csak itt visel, utolsó szártagja megnyúlt

  Tőszár: levélrózsát viselő, rövid szártagú szár, virágzáskor átalakulhat

  Tőkocsány: A tőszár csúcsrügyéből fejlődő, levéltelen, hosszú szártagú, virágban vagy virágzatban végződő szár
• Szövettani felépítés - Lágy szár

  • Kívülről egyrétegű bőrszövet fedi, benne a gázcserenyílásokkal
  • Belsejében alapszövet
  • Belül szállítónyalábok

  Egyszikűeknél szórtan

  Kétszikűeknél körkörösen

  Szállítónyalábok belülre néző része a farész, a háncsrész elemei pedig kívülre néznek
• Szövettani felépítés - Fás szár

  Kívülről a kéreg borítja: elhalt bőrszövet + alapszövet + háncsrész elemei

  Alatta a működő háncsrész → háncstest

  Alatta: kambium

  Belül: farész (tavasszal nagyobb lyukú, télen keskenyebb - évgyűrűk) → fatest
• Levél

  Fotoszintézis

  Párologtatás

  Gázcsere (főleg CO2 felvesz, O2 lead)
• Levélrészek

  • Levélalap

  Levélnyél

  Levéllemez

  Levélér

  Levélszél, levélcsúcs
• Levélerezet típusai

  • Párhuzamos levélerezet

  Hálózatos levélerezet
• Levélfelszínek

  • Színi oldal: felső rész, a nap felé fordul

  Fonáki oldal: alsó rész
• Levéltípusok

  • Egyszerű levél: egy levélnyélen egy levéllemez

  Összetett levél: egy levélnyélen több levéllemez

  Tenyeresen összetett: egy pontból ágazik el

  Szárnyasan összetett: egy központi tengelyről ágaznak le
• Levél szövettani felépítése


  Mindkét oldalon bőrszövet

  Középen: táplálékkészítő alapszövet

  Sok kloroplasztisz

  Színi oldal felé oszlopos, fonák oldal felé inkább szivacsos sejtek

  Előfordulhatnak más módosulások (pl. pozsgás növényeknél raktározó alapszövet - vízraktár)