13. handout

• Vezetés


  A vezetők egyik alapfeladata, hogy a munkavállalók magatartását valamilyen módon megpróbálják befolyásolni, mégpedig olyan irányba, hogy ez a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a szervezeti célok elérését
• Technikai készség


  A szakmai tudást takarja, az adott terült eljárásainak, módszereinek ismeretét, ahol a vezető dolgozik
• Interperszonális készség


  Az emberekkel való együttműködés készségét jelenti, de ide tartozik a jó kommunikációs készség, a motiválás, a megfelelő légkör megteremtésének a képessége, vagy az, hogyan képes belehelyezkedni mások helyzetébe, az ő szemszögükből látni a problémát
• Konceptuális készség


  A menedzser konceptuális készsége megmutatja, hogy mennyire képes terveket, koncepciókat készíteni, jövőt tervezni
• Diagnosztikus készség


  A menedzser diagnosztikus készsége megmutatja, hogy mennyire képes felismerni a problémákat, megfogalmazni egy feladat lényegét, diagnosztizálni az adott helyzetet
• Vezetői szintek

  • Csúcsvezetők, felsővezetők
  • Középvezetők
  • Alsó szintű vezetők
• Csúcsvezetők, felsővezetők


  A szervezet csúcsán állnak, feladatuk a szervezet stratégiájának, jövőjének meghatározása, a vállalat megtestesítése a környezet számára
• Középvezetők


  A szervezet gerincét adó vezetői gárda, feladatuk a stratégia megvalósítása, kapcsolat/közvetítés a csúcs és az alsóvezetés között és az alsó szintű vezetők munkájának koordinálása
• Alsó szintű vezetők


  Felügyelik az operatív folyamatokat, a feladatok végrehajtását, munkájuk jelentős része a szervezet munkatársainak munkájának koordinálása, ellenőrzése
• Felsővezetők


  Diagnosztikai és konceptuális készség alkalmazása, technikai készségek kevésbé fontosak, interperszonális készségekre közepes mértékben van szükség
• Középvezetők


  Mind a négy alapvető készségre építenek munkájuk során, a helyzetfeltáráshoz szükséges diagnosztikai, valamint a kommunikációhoz szükséges interperszonális készség meghatározó, a másik két készségre közepes mértékben van szükség
• Alsó szintű vezetők


  Technikai és interperszonális készségek segítik a legjobban, nincs szükség konceptuális készségre és a diagnosztikus készségekre is csak közepes mértékben kell támaszkodniuk
• Vezetői készségek


  • Diagnosztikai készség
  • Kommunikációs készség
• Alsó szintű vezetők

  • Technikai készség
  • Interperszonális készség
• Kompetencia


  Olyan viselkedéses jellemzőkkel leírható tulajdonság, ami meghatározza a teljesítményt
• Vezetői kompetenciák

  • Szakmai képességek
  • Vállalkozói képességek
  • Vezetői képességek
  • Személyiségvonások
• Szakmai képességek


  A vezetőnek rendelkeznie kell az adott szakmaterülethez kapcsolódó tudással, ismernie kell munkájának technikai részleteit. Képesnek kell lennie problémák elemzésére, arra, hogy véleményét ne hiedelmekre, hanem valós, tényszerű információkra alapozza és ez alapján ésszerű döntéseket hozzon. Ugyanakkor mindezek mellett szükséges az is, hogy jól tudjon mind szóban, mind írásban kommunikálni: világosan, gördülékenyen, tömören fogalmazzon, jól felépített iratokat állítson elő
• Vállalkozói képességek


  Tettre készség: a vezetőnek kezdeményezőnek kell lennie, aki képes döntéseket hozni, azokat nem halogatja. Rendelkeznie kell üzleti tudatossággal: munkája során a pénzügyi elveket tudnia kell alkalmazni, döntéseinek pénzügyi hatásait felmérni. Szüksége van bizonyos innovációs készségre, hogy meg tudja kérdőjelezni a hagyományos elképzeléseket. Kellő stratégiai érzékkel kell rendelkeznie, azaz széles látókörűen kell kezelnie az ügyeket, figyelembe véve tágabb összefüggéseket, hosszú távú hatásokat
• Vezetői képességek


  Képesnek kell lennie másokat ösztönözni a szervezeti célok elérésére, motiválnia kell tudni a beosztottakat. Megfelelő meggyőzőerővel kell rendelkeznie: képesnek kell lennie mások befolyásolására, hatnia kell tudni az emberekre. Megfelelő tervező-szervező készséggel is rendelkeznie kell: megszervezni eseményeket, tevékenységeket, erőforrásokat csoportosítani, priorizálni szem előtt tartva a célokat
• Személyiségvonások


  Társas érzékkel kell rendelkeznie, azaz ügyesnek kell lennie a társas érintkezésben, képesnek kell lennie másokkal együtt dogozni. Kellően rugalmasnak kell lennie, hogy gyorsan tudjon alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Rendelkeznie kell megfelelő tűrőképességgel, hogy nagy nyomás alatt is hatékonyan tudjon dolgozni, uralkodni tudjon magán. Magának is motiváltnak, lelkesnek kell lennie
• Vezetők problémái


  • Zavaró megszakítások - amikor a vezető belekezd ugyan valamibe, de nem tudja befejezni, mert apró-cseprő, vagy nagy horderejű ügyekkel megzavarják a kollégák
• Menedzseri szerepek

  • Interperszonális szerepkör
  • Információs szerepkör
  • Döntési szerepkör
• Interperszonális szerepkör


  Az emberekkel történő közvetlen kapcsolattartás és kommunikáció során jellemző a menedzserekre
• Interperszonális szerepek

  • Vezéralak
  • Vezető
  • Összekötő
• Információs szerepkör


  A menedzser az információk megszerzése, valamint továbbadása kapcsán különböző szerepeket vállal fel
• Információs szerepek

  • Monitor szerep
  • Ellátó szerep
  • Szóvivő szerep
• Döntési szerepkör

  • Enterpreneur szerep
  • Konfliktuskezelő szerep
  • Erőforrás allokáló szerep
  • Tárgyaló szerep
• Vezetői hatalomforrások


  • Szakértői hatalom
  • Karizmatikus vagy referens hatalom
  • Jutalmazó hatalom
  • Kényszerítő hatalom
  • Legitim hatalom
• Jutalmazó hatalom


  Hatalomforrás, amikor a vezető olyan anyagi és nem anyagi erőforrások felett diszponál, amire mások áhítoznak
• Kényszerítő hatalom


  Hatalomforrás, amikor az engedelmességet a vezető hátrányok kilátásba helyezésével kényszeríti ki
• Legitim hatalom


  Hatalomforrás, amely a szervezeti struktúrából ered, a beosztottak pusztán a vezető pozíciója miatt követik az utasításait
• A vezető hatalmi pozíciójának változása

  1. Hatalmi pozíció erősíthető szervezeti eszközökkel

  2. Hatalmi pozíció gyengíthető szervezeti eszközökkel
• Diszpozicionális elméletek


  Vezetői tulajdonságokon alapuló elméletek, a '30-50-es években, a vezetők személyes tulajdonságait tartották fontosnak a vállalati siker szempontjából
• Behaviorista irányzatok


  A '40-60-as években, a vezetők viselkedését állították vizsgálataik középpontjába, a súlypont a vezetők képzésére helyeződött
• Döntésközpontú vezetési elméletek


  Vizsgálják, hogy a vezetők döntéseiket milyen módon hozzák
• Személyiségközpontú elméletek


  Vizsgálják, hogy milyen a vezető személyisége és milyen feladatokra fordít kitüntetett figyelmet
• Demokratikus vezető


  Lehetőség szerint bevonja a döntéshozatalba az alkalmazottakat, sőt ösztönzi is részvételüket
• Autokratikus vezető


  Lehetőség szerint egyedül határoz minden lényeges kérdésben, az alkalmazottak feladata csak döntéseinek végrehajtása
• Laissez-faire (ráhagyó) stílusú vezető


  Lényegében inaktív résztvevője a csoport tevékenységének, csak kérésre segít, inkább tanácsadó, mint vezető
• Általános feltételezés a nők és férfiak vezetési stílusáról

  • Nők: intuitívabb, demokratikusabb, emberközpontúbb, gondoskodóbb
  • Férfiak: racionálisabb, érzelemmentesebb, direktív, határozott, kevesebb figyelmet fordítanak az emberekre, mint a feladatra