szénhidrátok

• Szénhidrátok


  • Föld szerves anyagainak legnagyobb része
  • Zöld növények fotoszintézissel állítják elő
  • Főleg növények sejtfalát, szilárd vázát (cellulóz) és tartaléktápanyagát (keményítő) alkotják
  • Sejtekben vízoldható cukrok formájában fordulnak elő
  • Állatok ezek lebontásából nyerik az energiájukat
• Szénhidrátok csoportjai


  • Monoszacharidok
  • Diszacharidok
  • Poliszacharidok
• Monoszacharidok

  • Aldózok: oxocsoport (=O) láncvégi helyzetű (glükóz)
  • Ketózok: oxocsoport láncközi helyzetű (fruktóz)
  • Egyszerű szénhidrátok, nem hidrolizálhatók, egy egységből állnak, szénatomszám szerint csoportosíthatók (trióz, pentóz, hexóz)
  • Nyílt láncúak, de főleg inkább gyűrűvé záródnak
  • Vízben jól oldódnak, így könnyen átjutnak a sejthártyán
• Triózok

  • 3 C atomosak, a glicerin oxidációs termékei
  • Gyakori formái a glicerin-aldehid és a glicerin-aldehid-3-foszfát (ezek biokémiai folyamatok köztes termékei)
• Pentózok


  • 5 C atomos gyűrűk
  • Nukleotidok és származékaik (koenzimek, nukleinsavak) felépítésében pentóz-foszfát alakban
  • RNS: C5H10O5
  • DNS: C5H10O4
• Hexózok


  • 6 C atomosak
  • Leggyakoribbak, legnagyobb mennyiségben fordulnak elő
  • Di- és poliszacharidok felépítésében
  • Sejtekben, sejtközötti állományban (átjutnak a sejthártyán)
  • Alfa-D-glükóz, béta-D-glükóz
  • Fruktóz: ketocsoportot tartalmaz, másnéven gyümölcscukor
  • Galaktóz: tejcukor felépítésében vesz részt
• Diszacharidok


  • Két egyszerű cukorból (monoszacharidból) álló összetett cukor, éter kötéssel
  • Vízben jól oldódnak, édesek
  • Maltóz, cellobióz, szacharóz, laktóz
• Maltóz


  Diszacharid, 2 db alfa-D-glükózból jön létre kondenzációval, keményítőbontás köztes terméke, redukáló hatású
• Cellobióz


  Diszacharid, 2 db béta-D-glükózból áll, cellulózbontás köztes terméke, redukáló hatású
• Szacharóz


  Diszacharid, 1 fruktózból és 1 glükózból áll, növényekben (cukorrépa, cukornád) fordul elő, nem redukáló hatású
• Laktóz


  Diszacharid, galaktóz és glükóz alkotja, redukáló
• Poliszacharidok


  • Több ezer/több száz monoszacharid összekapcsolódásából jönnek létre
  • Tartaléktápanyagok (keményítő, glikogén), szilárdítók és vázanyagok (cellulóz, kitin)
• Keményítő


  • Növényi tartaléktápanyag, 2 alkotórésze: amilóz és amilopektin, + amiláz enzim
  • Fotoszintézis eredményeként jön létre
  • Amilóz: több száz alfa-glükóz kondenzációjával, 1-4 glikozidos kötésekkel el nem ágazó, spirális alakú láncot hoz létre
  • Amilopektin: sok száz alfa-glükóz kondenzációjával létrejövő lánc, 20-25 egységenként 1-6-os glikozidkötésekkel elágazik
• Glikogén


  • Állati keményítő, tartaléktápanyag, májban, harántcsíkolt izmokban
  • Több ezer alfa-D-glükóz építi fel, hasonló az amilopektinhez, de több elágazást tartalmaz
• Cellulóz


  • Béta-D-glükóz molekulákból felépülő egyenes láncú, nem elágazó poliszacharid, csak bizonyos egysejtűek tudják bontani (H-kötések az egymás mellett fekvő láncok között -> stabilizálják a molekulákat)
  • Növények vázanyaga, legelterjedtebb szénhidrát
• Alfa-konfiguráció


  A glikozidos hidroxilcsoport a molekula síkjára merőleges
• Béta-konfiguráció


  A glikozidos hidroxilcsoport a molekula síkjára merőleges
• Konfiguráció


  Alakzat, igazodás, szerkezet, felépítés
• Glikozidos hidroxilcsoport


  A kialakuló gyűrűs molekulában az oxocsoport glikozidos hidroxilcsoporttá alakul