Szervetlen + szerves

• Biogén elemek


  • H
  • O
  • C
  • N
  • P
  • S
  • Fe
  • Mg
  • Na
  • K
  • Ca
  • Cl
  • I
  • Mn
  • Cu
  • Zn
  • Co
  • Mo
  • Cr
• Elsődleges biogén elemek

  • H, O, C, N
  • Kis atomsúly, atomméret
  • Nagy elektronvonzó képesség
  • Képesek többszörös kötések kialakítására
• Az elsődleges biogén elemek relatív gyakorisága a földkéregben és az élő szervezetben eltérő
• Szén


  Az egyetlen elem, melynek atomjai szinte korlátlan számban képesek egymással összekapcsolódva különféle stabil óriásmolekulákat létrehozni
• Elsődleges biogén elemek megjelenési formája az élettelen környezetben

  • C: CO, CO2, CaCO3, HCO3-, CO32-
  • O: O2, H2O, szilikátokban, karbonátokban
  • H: H2O
  • N: N2, nitritek, nitrátok, ammónia
• Elsődleges biogén elemek megjelenési formája az élő szervezetben

  • C: szerves vegyületek
  • O: víz, szerves vegyületek
  • H: víz, szerves vegyületek
  • N: fehérjék, nukleinsavak
• Másodlagos biogén elemek

  • P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl, I
• Mikroelemek, nyomelemek


  • Mn, Cu, Zn, Co, Mo, Cr
• Az élővilág egységességét jól tükrözi, hogy a legkülönbözőbb élőlények kémiai összetétele rendkívüli hasonlóságot mutat
• Biogén elemek jellemző előfordulása az élő szervezetekben

  • H - víz és szerves vegyületek alkotója
  • O - víz és szerves vegyületek alkotója
  • C - szerves vegyületek vázát képezi, karbonátok alkotója
  • N - fehérjékben és nukleinsavakban
  • P - nukleinsavakban, foszfolipidekben, csontokban
  • S - fehérjékben
  • Fe2+ - hemoglobinban, citokrómokban
  • Mg2+ - klorofillban, izmokban, csontban
  • Na+, K+ - testnedvek szabad kationjai
  • Ca2+ - csontokban, izomműködéshez, véralvadáshoz, másodlagos hírvivő
  • Cl- - testnedvek szabad anionja
  • H+ - testfolyadékok, citoplazma kémhatásának meghatározója
• pH


  Az oldatok kémhatását számszerűen megadó érték, a H+ koncentráció tízes alapú logaritmusának mínusz egyszerese
• pH értékek


  • pH = 7: semleges oldat
  • pH < 7: savas oldat
  • pH > 7: lúgos oldat
• HCO3- a szén-dioxid vízben való oldódásakor keletkezik, előfordul természetes vizekben, testnedvekben, vízi növények fotoszintéziséhez a szén-dioxidot így veszik fel
• CO32- a szén-dioxid vízben való oldódásakor keletkezik
• NO3- vizekben, talajoldatban fordul elő, növények legfontosabb N-forrása
• PO43-, H2PO4- vizekben, talajoldatban oldottan fordulnak elő
• Savas oldat


  Oldatban a hidrogénionok koncentrációja nagyobb, mint a hidroxidionok koncentrációja
• Lúgos oldat


  Oldatban a hidroxidionok koncentrációja nagyobb, mint a hidrogénionok koncentrációja
• pH


  Az oldatok kémhatását számszerűen a H+ koncentráció hatványkitevőjéből adható meg (H+ koncentráció tízes alapú logaritmusának mínusz egyszerese)
• A pH skála 0–tól 14-ig terjed
• A semleges oldatok pH-ja 7
• Ha a pH értéke kisebb, mint 7, akkor az oldat savas
• Ha a pH érték nagyobb, mint 7, akkor az oldat lúgos
• HCO3-


  A szén-dioxid vízben való oldódásakor keletkezik
• CO32-


  A szén-dioxid vízben való oldódásakor keletkezik
• NO3-


  Vizekben, talajoldatban fordul elő, növények legfontosabb N-forrása
• PO43-, H2PO4-


  Vizekben, talajoldatban oldottan fordulnak elő (ill. H2PO4- formájában), növények legfontosabb P-forrásai. Továbbá a csontok szilárd, szervetlen állományának fő alkotói, mint különféle apatitok (Ca5(PO4)3-)
• I


  A pajzsmirigyben termelődő tiroxin hormon felépítésében vesz részt
• F


  Csontokban, fogzománcban található fluorapatitokban (Ca5(PO4)3F)
• Si


  SiO2 formájában kovaszivacsokban, zsurlók sejtfalában, kovamoszatokban fordul elő, szilárdító vázanyag
• A biogén elemek többsége ionos formában található meg az élő rendszerekben
• Az ionok töltéssel rendelkező atomok vagy atomcsoportok
• A biogén elemek többnyire oldott állapotban fordulnak elő, mind természetes vizekben, mind a sejtplazmában vagy különféle testnedvekben (vér, szöveti folyadék, nyirok stb.)
• Szerves vegyületek minőségi analízise - elemi összetételének meghatározása

  1. Minta elégetése

  2. Égéstermékek - gázok, hamu - vizsgálata
• Szén kimutatása


  1. Fejlődő szén-dioxid gáz meszes vízbe vezetése

  2. Keletkező, rosszul oldódó kalcium-karbonát miatt megzavarosodás
• Hidrogén kimutatása


  Kémcső hidegebb részein lecsapódó páracseppek
• Nitrogén kimutatása


  1. Szerves vegyületek nitrogéntartalma nátrium-hidroxiddal ammóniává alakítható

  2. Lúgos kémhatású ammónia keletkezését a lakmusz indikátor kékre változása jelzi
• Kén kimutatása


  1. Szerves vegyületek kéntartalmát nátrium-hidroxiddal melegítve szulfid-ionokká alakítjuk

  2. Keletkezett szulfid-ionok ólom-nitráttal fekete ólom-szulfid csapadékká alakulnak
• Vas kimutatása


  1. Hamuból a vasat salétromsavval kioldjuk

  2. Kálium-rodaniddal reagáltatjuk, vörös színű vas-rodanid keletkezik
• Molekula


  Meghatározott számú atom összekapcsolódásával létrejött, meghatározott geometriai szerkezettel rendelkező semleges részecske