1) PAULUS: A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra
2) IUSTINIANUS: A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően
3) A fejlettebb jog szerint (pandektisták): A kötelem olyan jogviszony, amelynél az egyik fél (hitelező, creditor) a másik féltől (adós, debitor) bizonyos magatartást követelhet, s amennyiben az adós ennek a kötelezettségének nem tenne eleget, a hitelező jogosult őt in personam actio-val erre a magatartásra, vagy ennek pénzbeli egyenértéke megfizetésére rászorítani
Az összes reál és konszenzuál szerződés, kiv.: kölcsön, milyen felelősség van, praetor bírálja, nem feltétlen azzal teljesít, amit kikötött, vagy mentesül a felelősség alól
Iustinianus szerint a szerencsejátékból eredő "kötelezettség" (lusus aleae) nem naturalis obligatio, mivel a szerencsejátékot üldözte, büntette és a kifizetett veszteség visszakövetelésére is módot adott
Iustinianus: a szerencsejátékból eredő „kötelezettség" (lusus aleae) nem naturalis obligatio, mivel a szerencsejátékot üldözte, büntette és a kifizetett veszteség visszakövetelésére is módot adott
Járulékos kötelem, egy főkötelem kiegészítéséül, általában biztosítékául szolgálnak (pl.: kezesség), önmagában, főkötelem nélkül nem létezhet és a főkötelem megszűnésével ez is megszűnik
Obligatio és negotium eltérő minőségű kategóriák, de szoros kapcsolat is - a kötelmek legfontosabb keletkezési forrása a jogügylet, elsősorban a szerződés