Rj beugró

• Kötelem


  Relatív szerkezetű jogviszony, amelyben mindig meghatározott személyek jogosultak és kötelezettek egymással szemben, akiket a kötelem közvetlen tárgya, vagyis a szolgáltatás köt össze
• Obligatio


  Olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően
• Obligatio elemei


  • Creditor (hitelező): aki valamilyen szolgáltatás teljesítését követelheti
  • Debitor (adós): aki valamilyen szolgáltatás teljesítésére köteles
  • Praestatio (szolgáltatás): az az adósi magatartás, amelynek a hitelező irányában történő "kötelemszerű" teljesítésével szabadulhat az adós a kötelemből
  • Tartalma: a hitelezői jogosultságok és az adósi kötelezettségek összessége
• Obligatio forrásai


  • Contractus (szerződés)
  • Delictum (marasztalás esetén poena megfizetésének kötelezettségét maga után vonó, a magánjog hatálya alá tartozó bűncselekmény)
  • Quasi contractus (szerződésszerű tény)
  • Quasi delictum (delictumszerű tény)
• Obligatio fajai


  • Civilis obligatio (civiljogi jogforráson alapul)
  • Praetoria (honororia) obligatio (a praetor iurisdictio\a, a ius praetorium (ius honorárium) szolgál alapjául)
  • Stricti iuris obligatio (ius strictumban alapul, pl. stipulatio, mutuum)
  • Bonae fidei obligatio (objektív bona fiden alapul)
  • Obligatio principális (főkötelem)
  • Obligatio accessoria (járulékos kötelem, pl. kezesség)
• Jogügylet

  Joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat

  
• Jogügylet alkatrészei

  • Essentialia negotii (lényeges, esszenciális alkatrészek)
  • Naturalia negotii (természetes, naturális alkatrészek)
  • Accidentalia negotii (eseti, akcidentális alkatrészek)

  
• Condicio (feltétel)


  Olyan jövőbeli, bizonytalan esemény, amelytől a jogügylet hatályossága (hatályba lépése vagy hatályának megszűnése) vagy adott esetben létrejötte vagy megszűnése függ
• Dies (időtűzés)


  A felek olyan rendelkezése, amellyel egy jövőbeli időponthoz kötik a jogügylet hatályát (a jogügylet hatályba lépését vagy a jogügylet hatályának megszűnését)
• Modus (meghagyás)


  Ingyenes jogügyletnél az ingyenesen juttató fél meghagyás útján valamilyen feladat teljesítését írhatja elő a juttatást ingyenesen megszerző fél részére
• Jogügylet joghatás kiváltására való alkalmasságának, ill. alkalmatlanságának szintjei


  • Jogügylet nemlétezése
  • Jogügylet érvénytelensége
  • Jogügylet hatálytalansága
  • Jogügylet hatályossága

  
• dies a quo


  Joghatását tekintve a jogügylet attól az időponttól kezdve hatályos, amikor az időpont bekövetkezett
• dies ad quem


  Joghatását tekintve a jogügylet addig hatályos, amíg az időpont be nem következett
• A feltételtől és az időtűzéstől nem a jogügylet érvényessége, hanem annak hatályossága függ

  
• Modus (meghagyás)


  Ingyenes jogügyletnél (pl. ajándékozásnál; meghagyást a végrendeletek is tartalmazhatnak) az ingyenesen juttató fél meghagyás útján valamilyen feladat teljesítését írhatja elő a juttatást ingyenesen megszerző fél részére
• A modus - a feltételtől és az időtűzéstől eltérően - nem befolyásolja a jogügylet hatályosságát
• A jogügylet joghatás kiváltására való alkalmasságának, ill. alkalmatlanságának szintjei


  • A jogügylet nemlétezése
  • A létező jogügylet érvénytelensége
  • A létező és érvényes jogügylet (szűkebb értelemben vett) hatálytalansága
  • A létező és érvényes jogügylet (szűkebb értelemben vett) hatályossága

  
• Példák a nemlétező jogügyletek köréből

  • A tréfából (per iocum) vagy tisztán oktatási céllal (demonstrandi intellectus causa) kötött szerződések („komolytalan szerződések")
  • A lényeges elemekben való megállapodást nem tartalmazó szerződések
  • Az alapvető disszenzus olykor nem a szerződés érvénytelenségét, hanem nemlétezését eredményezi
  • A rabszolga által novatio céljából kötött stipulatio
• A jogügyleti nyilatkozatot tevő fél akarata és nyilatkozata legyen összhangban egymással


  • A jogügyleti nyilatkozatot tevő fél akarata legyen önmagában véve is ép
  • A jogügyleti nyilatkozatot tevő fél nyilatkozata legyen önmagában is ép
  • Többoldalú jogügyleteknél a felek akarata és nyilatkozata is találkozzék
  • A jogügylet által elérni kívánt joghatás ne ütközzön a jogrend valamely tilalmába

  
• Semmisség


  A semmis jogügylet ipso iure, azaz a törvény erejénél fogva érvénytelen

  
• Megtámadhatóság


  Az arra jogosult fél, a törvény által megszabott határidőn belül, a másik félhez intézett nyilatkozattal vagy per útján teheti érvénytelenné a jogügyletet
• A megtámadhatóság modern fogalmának alkalmazhatósága nem problémamentes a római jog forrásaira nézve
• Az érvénytelenség további felosztásai

  • Semmisség és megtámadhatóság
  • Eredeti és utólagos érvénytelenség
  • Abszolút és relatív érvénytelenség
  • Teljes és részleges érvénytelenség
  • Orvosolható és orvosolhatatlan érvénytelenség
• Szűkebb értelemben vett hatálytalanság

  A jogügyleti hatályosság az általunk használt szűkebb értelemben dogmatikailag az érvényes jogügylet olyan aktív, működő állapotát jelenti, amikor a jogügylet ténylegesen is kiváltja a célzott (tipikus) jogügyleti joghatásokat

  
• Hatálytalan ügylet


  A tartozás fennállása, a követelés tényleges lehetősége (tehát az adós perelhetősége) nélkül, amelynek oka egy ténybeli körülmény fenn nem állása
• Hatályos jogügylet


  Tartozás fennállása, a követelés tényleges lehetőségével (tehát az adós perelhetőségével) együtt

  
• A kötelem főszemélyei


  • Hitelező (creditor)
  • Adós (debitor)
• Egyoldalú kötelem

  Az egyik fél csak és kizárólag hitelező, a másik fél pedig csak és kizárólag adós
• Egyenlően kétoldalú (szinallagmatikus) kötelem


  A kötelem tárgyát képező szolgáltatással szemben egy ellenszolgáltatás áll; a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymás ellentételezései, tehát azonos "súlycsoportban" vannak egymással
• Egyenlőtlenül kétoldalú kötelem


  Az egyik fél szolgáltatása és a másik fél esetlegesen felmerülő szolgáltatása egymásnak nem ellentételezései, azok ugyanis más jellegűek
• Kötelem mellékszemélyei


  • Képviselő
• A kötelem segédszemélyei azonban nem tesznek jognyilatkozatot, csupán különféle "technikai" feladatokat látnak el
• Egyoldalú kötelmek


  A felek által igénybe vehető keresetek szempontjából jól elkülönülnek a szinallagmatikus kötelmektől
• Actio directa


  A "fő" szolgáltatás hitelezője ezzel perelheti a szolgáltatás adósát
• Actio contraria


  A másik, esetlegesen ellenkövetelést érvényesítő fél ezzel követelheti a szolgáltatás adósától a költségeinek, kárainak a megtérítését
• Egyoldalú kötelmek példái

  • Letét
  • Haszonkölcsön
  • Kézizálog-szerződés
  • Megbízás
  • Megbízás nélküli ügyvitel
• Kötelem mellékszemélyei


  A hitelezőn és az adóson kívüli személyek, akik jognyilatkozatot tesznek, pl. a képviselő
• Kötelem segédszemélyei


  Nem tesznek jognyilatkozatot, csupán különféle "technikai" jellegű feladatokat látnak el egy jogviszony létesítése során, pl. a libripens a mancipatiónál

  
• Egyetemlegesség


  Ügyleti rendelkezés vagy törvény rendelkezése alapján keletkezhet

  
• Hitelezői egyetemlegesség


  A követelés nem oszlik meg a kötelem szereplő több hitelező között, és bármelyik hitelező követelheti az adóstól az egész szolgáltatás teljesítését