2.tétel

• kultúra


  Az emberek által felhalmozott tudásra épülő életmódok együttese, amely a nyelvben kódolódik, illetve olyan fizikai tárgyakban, hiedelmekben, értékekben, szokásokban és tevékenységekben testesül meg, amelyeket az egyik generáció a másiknak továbbad
• szocializáció


  Az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit
• fejlődési mikrokörnyezet (fejlődési fülke)


  A gyermek közösségben elfoglalt helye
• Fejlődési mikrokörnyezet szempontjai


  • A gyermek fizikai és társadalmi környezete
  • A társadalom kulturálisan meghatározott gyermeknevelési és oktatási szokásai
  • A gyerek szüleinek pszichológiai jellemzői
• A családi szocializáció, nevelés függ a kulturális kontextustól
• Egyetemes szülői célok


  • Túlélési cél: vigyáznak gyermekeik egészségére és biztonságára, hogy biztosítsák életben maradásukat
  • Gazdasági cél: lehetővé teszik gyerekeik számára azon készségek (és egyéb források) elsajátítását, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy gazdaságilag eredményes felnőttek legyenek
  • Kulturális cél: gondoskodnak arról, hogy a gyerekek elsajátítsák a csoport alapvető kulturális értékeit
• A szülői célok hierarchiába rendeződnek: 1.helyen a gyermek testi jólléte áll. Ha a szülők ezt biztosítva látják, akkor foglalkoznak a másik két céllal
• Noha a célok megegyeznek, az, hogy a szülők milyen módon szeretnék elérni ezeket a célokat, függ a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális feltételektől
• A guszi gyerekek többször mutattak "gondoskodó-felelősségteljes" viselkedést, míg az amerikai társadalomban autonóm, individualista énfogalom kialakítására ösztönöznek
• Nevelési stílusok


  Két dimenzió mentén jellemezhetők: 1. Milyen mértékben próbálja korlátozni a szülő a gyereket: szigorúan korlátozza, vagy nagyobb autonómiát ad neki. 2. A szülők érzelmi viszonya gyerekeikhez: meleg és szeretetteljes avagy hideg és közömbös
• Nevelési stílusmintázatok


  • Tekintélyelvű nevelési stílus
  • Irányító nevelési stílus
  • Engedékeny nevelési stílus
• Felmerültek kérdések a nevelési stílusok hatásával kapcsolatban: 1. a gyermek személyiségjellemzője, temperamentuma okozhatja a kimenetelt és egyúttal vált ki egy bizonyos nevelési stílust is 2. az eredmények nem alkalmazhatók minden társadalmi osztályra és kultúrára
• Kockázati tényezők


  Azok az egyéni jellemzők, illetve környezeti hatások, amelyek növelik a gyermek fejlődésének kedvezőtlen alakulásának esélyét
• Rugalmasság


  A gyermek azon képessége, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére is jól fejlődjön
• Védelmi tényezők


  Azok az egyéni jellemzők, illetve környezeti hatások, amelyek csökkentik a gyermek fejlődésének kedvezőtlen alakulásának esélyét
• Tekintélyelvű és irányító szülők

  Nem érnek el magas szintű teljesítményt és érett viselkedést a gyerekeiktől
• Gyerekek tekintélyelvű és irányító szülők esetén

  Viszonylag éretlenek, nehézséget okoz nekik, hogy uralkodjanak indulataikon, hogy vállalják a felelősséget a társas viselkedésben, és hogy önállók legyenek
• Felmerültek kérdések a nevelési stílusok hatásával kapcsolatban
• Nem minden társadalmi osztályra és kultúrára alkalmazhatók az eredmények
• Afroamerikai és ázsiai gyerekeknél a tekintélyelvű szülői stílus sikeresebbnek bizonyult az iskolában, mint az irányító stílus
• Kockázati tényezők


  Egyéni jellemzők, illetve környezeti körülmények, amelyek növelik a gyerekek számára kedvezőtlen feltételek kialakulásának valószínűségét
• A legtöbb kockázati tényező nem közvetlenül okozza a vele kapcsolatos fejlődési problémákat és zavarokat
• 4 kockázati tényező, amelyek erősen kapcsolódtak a gyerekkori viselkedési problémákhoz és pszichiátriai betegségekhez


  • Családi konfliktusok
  • A szülők szociális devianciája (bűnözés, pszichiátriai problémák)
  • Társadalmilag hátrányos helyzet (alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, sok hasonló korú gyerek)
  • Rossz iskolai környezet (a személyzet és a tanulók gyakori cserélődése és hiányzása, sok gazdaságilag elmaradott családban élő tanuló)
• Rugalmasság (reziliencia)


  Annak képessége, hogy egy gyermek a korai ártalmas tapasztalatokból gyorsan felépül, illetve stresszhelyzetben látható negatív pszichológiai következmények nélkül kitart
• Védelmi tényezők


  Környezeti és személyiségi tényezők, amelyekre a nehézségek idején a gyermekek támaszkodhatnak
• 3 kockázati és védelmi tényező

  • Családra jellemző jegyek
  • Közösségi jellemzők
  • A gyerek jellemzői
• Családi jellemzők, amelyek védelmi tényezők


  • Nem volt több négy gyereknél a családban
  • Több mint 2 év korkülönbség volt a vizsgált gyerek és a következő fiatalabb vagy idősebb gyerek között
  • Anya mellett más gondozók is voltak a családban
  • Anyára nehezedő munka terhe még akkor sem volt túlzott, ha dolgozott
  • Gyerek kellő odafigyelést kapott gondozóitól csecsemőkorában
  • Volt egy testvér
  • Család mintát és szabályokat nyújtott a gyereknek serdülőkorában
  • Család összetartó volt
  • Gyereknek serdülőkorában rendelkezésére állt a rokonok és barátok informális, többgenerációs hálózata
  • Gyerekkorban és serdülőkorban átélt krónikus stresszkeltő események nem halmozódtak túlságosan
• Közösségi jellemzők, amelyek védelmi tényezők


  • A rokonok, szomszédok és szociális hálózatok által nyújtott támogatás erőssége csökkenti a közösség negatív hatásait
  • Az iskola is védelmi tényező a stresszkeltő és nélkülözéssel járó körülményekkel szemben
• Gyermek jellemzői, amelyek védelmi tényezők

  • A nehéz temperamentum nem feltétlenül kockázati tényező, függ a kulturális környezettől
  • Azok a gyerekek tudtak a legjobban megbirkózni életük első két évtizedének problémáival, akiket anyjuk "nagyon aktívnak" és "szociálisan fogékonynak" jellemzett csecsemőkorukban
• Tranzakcionális modellek


  • Középpontjában a kockázati tényezők és az általános fejlődési folyamatok kapcsolata áll
  • Azt vizsgálják, hogyan lépnek kölcsönhatásba az időben a gyerek és környezete jellemzői a fejlődés végeredményének meghatározásában
• A korai intézeti nevelkedésnek nem szükségszerű következménye a szakadatlan szerencsétlenség
• Ha a következmények szokásos láncolata megtörhető, és előnyös tranzakciók jöhetnek létre, az normális viselkedéshez vezethet
• A korai intézeti nevelkedésnek azonban nem szükségszerű következménye a szakadatlan szerencsétlenség
• Azok az intézetben nevelkedett asszonyok, akik férjükre támaszkodhattak, ugyanolyan eredményes szülők voltak, mint az összehasonlító csoportba tartozók
• A csecsemő- és gyerekkori intézeti nevelkedés és az erős személyes kötődés ezzel együttjáró hiánya nem szükségképpen ítéli a nőket rossz anyaságra
• A férfiak azonban a nőknél nagyobb eséllyel találtak támogató házastársat és nevelték gyermekeiket teljes családban
• Ez megakadályozhatja azt, hogy saját korai negatív tapasztalataikat továbbadják a következő generációnak
• Már a 14 hónapos csecsemők utánozzák, amit a képernyőn látnak
• A csecsemők és a kisgyerekek a tv-ben hallott beszédet is utánozzák
• A kisgyerekek ezen kívül azonosulnak a tv-ben látott szuperhősökkel és mesealakokkal