Fejlődés

• A tudományos fejlődéslélektan kezdete a XIX. századhoz kötődik
• Itard volt az egyik első olyan tudós, aki nemcsak spekulációkba bocsátkozott, hanem gondolatait kísérleti próbának is alávetette
• A 19. századi ipari forradalom nyomán bekövetkező társadalmi változás megváltoztatta a gyerekek társadalmi életben betöltött szerepét, és a környezetüket is
• Darwin 1859-ben megjelent A fajok eredete című könyve szintén növelte a gyermekek iránti tudományos érdeklődést
• A 19. század vége felé a fejlődéspszichológiai kutatás és gyakorlat intézményes kereteket öltött
• Modern fejlődéspszichológia


  A gyermek fejlődése áll a középpontjában: a testi és lelki változások azon sorozata, amelyen a gyerekek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek, fogantatásuktól életük végéig
• Központi kérdések a fejlődéslélektanban

  • Folyamatosság
  • Fejlődés forrásai
  • Egyéni különbségek
• Folyamatosság


  Fajok közti folyamatosság, emberi kultúra és nyelvhasználat, egyedfejlődésre (ontogenezis), szenzitív és kritikus periódusok kérdése
• Fejlődés forrásai


  Öröklés vagy környezet?
• Egyéni különbségek


  Miért különböznek az egyének egymástól? Mennyire állandóak időben az egyéni jellemvonások?
• Fejlődési szakasz


  A fejlődésnek a megelőző és a rá következő időszakoktól minőségileg különböző időszaka
• Flavell kritériumai a fejlődési szakaszokra

  • Minőségi különbségek
  • Egyszerre jelentkezik a gyermek viselkedésének sok vagy akár minden vonatkozásában
  • Gyorsan megy végbe
  • Összefüggő mintázatot alkotnak a viselkedési és testi változások
• Egyes pszichológusok tagadják a szakasz fontosságát a fejlődés magyarázatában
• Kritikus periódus


  Olyan időszakok, amelyek folyamán sajátos környezeti vagy biológiai eseményeknek meg kell történniük ahhoz, hogy a fejlődés normálisan folytatódjon
• Szenzitív periódus


  Olyan időszak, amikor optimális bizonyos fejlemények bekövetkezése, és amikor a környezeti hatások valószínűleg a leghatékonyabban segítik elő azokat
• Yasuko Minoura kutatásában egy kulturális szenzitív periódus létéről számolt be
• Adatgyűjtési módszerek a fejlődéslélektanban

  • Önbeszámolók
  • Természetes megfigyelések
  • Kísérletek
  • Klinikai interjúk
• Természetes megfigyelés


  A gyermekek tanulmányozása természetes körülmények között, a mindennapi életük megfigyelése és az események feljegyzése révén
• A 9-13 éves koruk között négy évet az Egyesült Államokban töltő japán gyerekeknek komoly gondja volt a visszailleszkedéssel, amikor visszatértek a hazájukba. Ugyanez nem volt igaz azokra, akik ugyanennyi időt töltöttek az USA-ban, de 11 éves koruk előtt visszatértek Japánba.
• Fejlődéslélektan


  A pszichológia tudománya, amely a gyermekek fejlődését tanulmányozza
• Adatgyűjtési módszerek a fejlődéslélektanban

  • Önbeszámolók
  • Természetes megfigyelések
  • Kísérletek
  • Klinikai interjúk
• Természetes megfigyelés


  A gyermekek tanulmányozása a mindennapi életük megfigyelése és az események feljegyzése révén
• A 19. században több tudós is vezetett olyan csecsemőnaplót, amelyben saját gyermekeikről tett megfigyeléseiket rögzítették (pl. Darwin és Piaget)
• A családtagok által vezetett csecsemőnaplók fő előnye, hogy a szerzők sok időt töltenek alanyaikkal, és hétköznapi, illetve szokatlan körülmények között is megfigyelik őket
• A csecsemőnaplókat körültekintéssel kell kezelni, mert még a tudósok is képtelenek objektivitásukat fenntartani, amikor saját gyermekeikről adnak leírást
• Etológia


  Olyan interdiszciplináris tudomány, amely a viselkedés biológiai alapjait kutatja
• Az etológiai irányultságú fejlődéspszichológusok szerint a gyermekek viselkedésének fejlődését a homo sapiens evolúciós története szabja meg
• Strayer és Santos természetes megfigyelései során felfedezték, hogy az óvodai csoportok hierarchiája ugyanúgy spontán módon alakul ki, mint egyes társas állatfajokban
• Etnográfia


  A viselkedés kulturális szerveződésének vizsgálata
• Az etnográfiai leírások részletes ismereteket szolgáltatnak arról, miképp szervezik a szülők és a közösségek a gyermekek tapasztalatait, és hogy a gyerekek miként válaszolnak erre
• Fejlődési mikrokörnyezet (fejlődési fülke, niche)


  A gyermek közösségben elfoglalt helye
• Serbin és munkatársai megfigyelték, hogy az óvónők nem egyforma figyelmet szentelnek a lányok és a fiúk rendetlenkedéseinek
• A természetes megfigyelések korlátai: a megfigyelő elvárásai, információveszteség, szelektív emlékezet, a viselkedés megváltozása a megfigyelés hatására, az oksági viszonyok megállapításának nehézsége
• Bio-szocio-pszichológiai átmenet


  Elméleti alap a gyermekkor időszakainak tárgyalásához, amely a biológiai, társas és pszichológiai tényezők egyidejű működését hangsúlyozza
• A bio-pszichológiai átmenetek a fejlődés azon pontjai, amelyeknél a biológiai érés és a viselkedésbeli változások a gyermek életének újjászerveződéséhez vezetnek
• A bio-pszichológiai átmenetekhez hozzátesszük a fejlődés társas vonatkozásait is, mert minden bio-pszichológiai átmenet egyúttal a gyerek és a társas világ kölcsönhatásának eredménye
• Bio-szocio-pszichológiai átmenet


  A fejlődés biológiai, szociális és pszichológiai vonatkozásainak együttes újraszerveződése által létrejövő folyamat, amelynek eredményeként a viselkedés minőségileg új és fontos formái jelennek meg
• Csecsemőnapló


  A csecsemő viselkedéséről a szülő által hosszabb időn keresztül vezetett jegyzőkönyv
• Egyedfejlődés (ontogenezis)


  A fejlődés menete az egyén élete folyamán
• Endogén tényezők


  A fejlődésnek az élőlényen belülről, annak biológiai örökségéből eredő okai