3.tétel

• csíraszakasz


  A fejlődés első szakasza, amikor az anya és az apa csírasejtjei fogamzáskor egyesülnek, és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad
• embrionális szakasz


  A fejlődés második szakasza, amely körülbelül 6 hétig tart, ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei és a szervezet elkezd válaszolni a környezet ingereire
• magzati szakasz


  A fejlődés harmadik szakasza, amely a terhesség 8-9. hetétől a születésig tart, ekkor minden egyes szervrendszer összetettebbé válik, megjelennek a nemi jellegek, kifejlődnek a végtagok, a fej, az idegsejtek
• heterokrónia


  A sejtosztódás során az egyes sejtek különböző ütemben hasadnak, ami a szervezet egyes részeinek eltérő ütemű fejlődését jelenti
• heterogenitás


  A fejlődési ütemek egyenletlensége miatt a szervezet különféle részeinek fejlettségi szintjei között azonos időben különbségek vannak
• cefalokaudális minta


  A testi fejlődés mintázata, amely szerint a fejlődés a fejtől halad lefelé (a "farok" felé)
• proximodisztális minta


  A testi fejlődés mintázata, amely szerint a fejlődés a szervezet közepe felől halad a periféria felé
• magzati tanulás


  A méhen belüli tapasztalatok révén a magzat megtanul bizonyos dolgokat, például a normális szívverésnek megfelelő hangot
• teratogének


  Olyan környezeti tényezők, amelyek a magzat fejlődését károsítják
• Apgar-skála


  Egy rendszer, amely a születés után azonnal értékeli az újszülött állapotát
• Brazelton-újszülöttskála


  Egy rendszer, amely az újszülött viselkedését és idegrendszeri érettségét értékeli
• magzati alkoholszindróma


  A magzat fejlődési rendellenességei, amelyek az anya alkoholfogyasztása miatt alakulnak ki
• A méhen belüli fejlődés az egyik legeseménydúsabb szakasz, minden újabb szakaszra a fejlődő szervezet és a környezet közti kölcsönhatások sajátos mintázata jellemző
• A fogamzás utáni első 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt lassan végigvándorol a petevezetéken a méhbe, ennek az időzítése nagyon fontos
• A szedercsíra sejtjei minden osztódáskor egyre kisebbek lesznek, amíg elérik egy átlagos testsejt méretét, ekkor a szedercsíra átjut a méhbe és a méhen belül folyadék kerül a szedercsírába
• A hólyagcsíra kétféle sejtje eltérő szerepet tölt be a fejlődésben, a központi üreg belső oldalára tömörülő belső sejttömegből jön létre az élőlény, a körülötte lévő nagy, lapos sejtek, trofoblasztok kettős rétege pedig védőgátat alakít ki
• A trofoblaszt sejtjei apró ágakat nyújtanak ki, és beássák magukat a méh szivacsos falába, amíg érintkezésbe nem lépnek az anya vérereivel, ezzel kezdődik a beágyazódás folyamata
• Az embrionális szakasz kezdetén a trofoblasztból hártyák alakulnak ki, amelyek a fejlődő szervezet táplálkozásáról és védelméről gondoskodnak
• A belső sejttömeg fokozatosan kialakulnak belőle a szervek, az ektoderma alkotja a bőr külső felszínét, a körmöket, a fogak egy részét, a szemlencsét, a belső fület és az idegrendszert, az endoderma fejlődik ki az emésztőrendszer és a tüdő, a mezoderma pedig az izmok, a csontok, a keringési rendszer és a bőr belső rétegei alapjául szolgál
• A magzat kb. 8 hetes korában kezd különféle mozgásokat végezni, melyek fokozatosan egyre változatosabbá és összetettebbé válnak, a 24. és 32. hét között az erős magzati aktivitások csökkenek, de közben bizonyos egyéb tevékenységek, mint például a tüdő és a mellkas "légző" mozgásai, egyre gyakoribbá válnak
• A magzat már 5-6 hónappal a fogamzás után reagál a hangingerekre, hallja az anya szívverését, levegővételét, és fokozatosan egyre jobban a külvilág hangjait, különbséget tud tenni köztük
• A méhen belüli tapasztalatok révén a magzat megtanul bizonyos dolgokat, például a normális szívverésnek megfelelő hangot, ami a szülés után megnyugtató volt a csecsemők számára
• Látás


  Fogamzás utáni 26. héttől reagál a fényre, megváltozik szívritmusa, és mozogni kezd. A terhesség vége felé láthatja az anya kifeszült hasfalán áthatoló fényeket
• Hallás


  A magzat már 5-6 hónappal a fogamzás után reagál a hangingerekre. Hallja az anya szívverését, levegővételét, és fokozatosan egyre jobban a külvilág hangjait, különbséget tud tenni köztük
• Magzati tanulás


  1. Az anya testén belüli, illetve kívüli esemény magzati tanulással jár

  2. Salk (1973) kísérlete kimutatta, hogy azok a csecsemők, akik az anyától elválasztva a normális szívverésnek megfelelő hangot hallgattak, kevesebbet sírtak, nagyobb súlygyarapodást mutattak, mint azok, akik nem hallgattak semmit

  3. DeCasper és Spence (1986) kísérlete során még a terhesség alatt, a szülés előtt 6 héttel gyermekverseket olvastattak fel naponta az anyákkal. A szülés után azt figyelték meg, hogy az újszülöttek szopási tempója megváltozott, gyorsult, amikor az ismert verset hallgatták, új versre viszont nem módosult
• Teratogének


  Olyan környezeti tényezők, amelyek eltérítik a normális fejlődést, és amelyek súlyos rendellenességekhez vagy akár halálhoz is vezethetnek
• Teratogének


  • Gyógyszerek
  • Drogok
  • Fertőzések
  • Egyéb körülmények
• Gyógyszerek


  Az anya által szedett gyógyszerek bejutnak a magzat keringésébe is, és rendellenességeket okozhatnak. Ilyenek lehetnek pl: nyugtatók, alvadásgátlók, görcsoldók
• Koffein


  Egyes kutatások azt találták, hogy a nagy mennyiségű koffein növeli a spontán vetélés és a kis súllyal születés gyakoriságát
• Dohány


  A dohányban található addiktív vegyület, a nikotin a méhlepény rendellenes fejlődéséhez vezet, aminek következtében a magzatba jutó tápanyagok mennyisége csökken, illetve csökkenti a magzat és az anya oxigénszintjét, amely szintén csökkenti a magzat súlyát
• Alkohol


  A terhesség folyamán jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztó nők azt kockáztatják, hogy gyermekük súlyos károsodással születik. A gyermekek a magzati alkoholszindróma tüneteit mutatják, amelyek közé elsősorban a rendellenesen kis fej, fejletlen agy, szemrendellenességek, veleszületett szívbetegségek, ízületi bántalmak és az arc deformációja tartozik
• Marihuána, kokain, heroin


  A terhesség alatt drogot fogyasztó anyák gyermekei gyakran koraszülöttek, függőként születnek, illetve különböző fejlődési visszamaradás alakulhat ki pl.: érzelem-, mozgásszabályozás
• Fertőzések


  Az anyából a leendő gyermekbe a legtöbb fertőzés a méhlepény gátján keresztül jut, néhány esetben azonban a csecsemő a szülőcsatornán áthaladva fertőződik meg
• Rh összeférhetetlenség


  Olyan Rh-negatív nők második vagy többedik terhességnél fordul elő, amelyben a magzat apja és a magzat is Rh+. A születés során az anya találkozhat a magzat vérével, ami antitestek termelődéséhez vezet, ez befolyásolhatja a második vagy az azt követő terhességek során az Rh+ magzat egészségét
• Szennyezés


  Légszennyezés, kozmetikumok, élelmiszerek gyártása során használt vegyi anyagok
• Születés


  A gyermek, aki eddig az anya szervezetén keresztül védelmet, táplálékot és az oxigént kapott, ezután a saját tüdején keresztül kap oxigént és a táplálékért is meg kell dolgoznia, valamint a külvilággal érintkezve először találkozik más emberi lényekkel is
• Újszülött


  A fejlett országokban a csecsemők túlnyomó többsége időre születik és egészséges. Az újszülött látványa azonban elsőre gyakran ijesztően hathat a szülőknek. A kisbaba feje túl nagy a többi testrészhez képest, és egészen torz lehet a szülőcsatorna szorításától. Az újszülött bőrét a bakteriális fertőzések ellen védő fehér, sajtszerű anyag, magzatmáz boríthatja, és vérfoltos is lehet. Egy átlagos újszülött súlya 2500-4500 gramm közt van, hossza kb. 52 cm
• Újszülött életképességeinek mérése


  1. Testméret mérése (testsúly, hossz, koponyaméret)

  2. Életjelek ellenőrzése

  3. Normális képességek megfigyelése
• Apgar-skála


  Virginia Apgar (1953), aneszteziológus az 1950-es években kidolgozott egy gyors és egyszerű módszert az újszülött fizikai állapotának diagnosztizálására. Az újszülöttet a szülés után egy perccel, majd öt perccel pontozzák öt életjel alapján: a szívverés, a légzési erőkifejtés, az izomtónus, a reflexválasz és a szín. Az egyedi pontok összegzése adja meg a csecsemő általános fizikai állapotának mérőszámát
• Brazelton-újszülöttskála


  Az újszülött finomabb viselkedéses állapotainak értékelésére használják. A skála fő célja azon újszülöttek neurológiai állapotának felmérése, akiknél valamilyen fejlődési probléma előfordulását gyanítják. Használják még koraszülött csecsemők fejlődésének követésére, különböző kultúrákban született újszülöttek összehasonlítására és a fejlődési problémák enyhítésére alkalmazott beavatkozások hatékonyságának értékelésére is