6.tétel

• Adaptáció

  Alkalmazkodás a környezethez
• Akkomodáció

  A gyerekek már létező sémáikat módosítják, hogy az új tapasztalatokat azokba beépíthessék
• Asszimiláció

  A szervezet által befogadott tapasztalatok úgy alakulnak át, hogy illeszkedjenek a már létező sémákhoz, megerősítve és hatékonyabbá téve őket
• Fejlődési szakaszok

  • Szenzomotoros szakasz (0-2 éves kor)
  • Műveletek előtti szakasz (2-7 éves kor)
  • Konkrét műveleti szakasz (7-11 éves kor)
  • Formális műveleti szakasz (serdülőkor-felnőttkor)
• Konstruktivista megközelítés

  • Piaget szerint a csecsemők cselekvéseiken keresztül sajátítják el, „konstruálják" ismereteiket
  • Bírálta a biológiai és környezeti magyarázatokat
• Szenzomotoros szakasz (0-2 éves kor)

  1. Reflexsémák gyakorlása (0 – 1/1,5 hónap)

  2. Elsődleges cirkuláris reakciók (1-4 hónap)

  3. Másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hónap)

  4. Másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása (8-12 hónap)

  5. Harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap)

  6. Reprezentációk (18-24 hónap)
• Reflexsémák

  Primitív sémák, az elmélet szerint a pszichológiai működés alapegységei
• Elsődleges cirkuláris reakciók

  A csecsemők önmagukért ismételnek meg élvezetes cselekedeteket
• Másodlagos cirkuláris reakciók

  A csecsemők figyelme a külvilágra, a tárgyakra és az eseményekre irányul
• Harmadlagos cirkuláris reakciók

  A gyerekek szándékosan változtatgatják cselekvéseiket - próba-szerencse kísérletezés
• Reprezentációk

  A gyerekek cselekvéseiket korábbi tapasztalataik belső, mentális reprezentációja alapján hajtják végre
• Műveletek előtti szakasz (2-7 éves kor)

  A gyerekek rendelkeznek a szimbolikus vagy reprezentációs gondolkodás alapelemeivel, képesek szimbólumok használatára, de még nem képesek valódi mentális műveleteket végezni
• Reprezentációk

  A gyerekek cselekvéseiket korábbi tapasztalataik belső, mentális reprezentációja alapján hajtják végre – világ mentális leképezésének képessége
• Új viselkedések

  • Jelen nem levő tárgyak elképzelése, mintha-játékok, szisztematikus problémamegoldás
• Műveletek előtti szakasz

  A kisgyermekkor átmenet a csecsemőkor és az iskoláskor között. Az utolsó szenzomotoros alszakasz befejeztével a gyerekek rendelkeznek a szimbolikus vagy reprezentációs gondolkodás alapelemeivel
• Szimbolikus vagy reprezentációs gondolkodás

  Képesek szimbólumok használatára, egy dolog egy másik jelölésére alkalmazva
• Piaget szerint a kisgyerekek azért gondolkodnak hibásan és zavarosan, mert még képtelenek valódi mentális műveleteket végezni
• Centrálás

  A kisgyerekkori gondolkodás fő sajátossága az „egyoldalúság": az óvodások nem képesek figyelmüket egyetlen kiugró szempontnál többre összpontosítani
• Egocentrizmus

  Arra utal, hogy valaki a világot kizárólag a saját nézőpontjából veszi figyelembe, „saját magára összpontosít"
• Téri nézőpont váltás hiánya

  Nehezen képzelik el, hogyan festenek a dolgok egy másik ember nézőpontjából
• Egocentrikus beszéd

  Hajlamosak a közös játék során „kollektív monológokba" bocsátkozni valódi dialógusok helyett
• Nehézségek mások vélekedésének megértésében

  Nem veszik figyelembe, hogy mások gondolatai különbözhetnek a sajátjaiktól
• Látszat és valóság megkülönböztetésének nehézsége

  A gyermekek kizárólag a tárgyak legfeltűnőbb, felszíni sajátosságaira összpontosítanak
• Prekauzális következtetések

  A kisgyermekek nem képesek valódi mentális műveletekre, nem tudnak valódi ok-okozati érvelést alkalmazni
• Konkrét műveleti szakasz

  A kisiskolás korra a különböző kompetencia szigetek között az új kognitív képességek hidat képeznek, lehetőséget biztosítva a bonyolult feladatok megoldására
• Változás a cselekvések logikájában

  • A fizikai valóság bejósolhatóbb lesz a tárgyak fizikai vonásainak megértésével: méret, mennyiség, számosság. Gondolkodásuk rugalmasabb, szervezettebb lesz, probléma megoldáskor többféle szempont átgondolására és mentális felcserélésre is képesek lesznek
• Piaget úgy gondolta, hogy 7-8 éves kor körül a gyerekek képessé válnak mentális műveletek elvégzésére
• Műveleti gondolkodás

  Képesség két szempont párhuzamos figyelembevételére, információk logikai úton összekapcsolására, elválasztására és átalakítására
• Konkrét műveleti gondolkodás

  • Közeliről közelire haladnak anélkül, hogy minden részleges kapcsolatot számba vennének
• Formális műveleti gondolkodás

  • Minden egyes esetben az összes lehetséges kombinációt tekintetbe veszik, és a részek együttesével összefüggésbe helyezve csoportosítják
  • Érvelés folyamatosan egy "strukturált egész" függvényében halad
• Konzerváció

  1. Megmaradást jelent, a tárgyak és az anyagok egyes tulajdonságai még akkor is ugyanazok maradnak, ha külső megjelenésük valamilyen felszíni tekintetben megváltoznak

  2. Folyadék megmaradás törvényének megértésében segít a logikai szükségszerűség: a látszat változás ellenére a folyadék mennyisége ugyanannyi marad
• Számkonzerváció

  1. Felismerés, hogy tárgyak két sora között egy az egyben való megfelelés, eltérő méretük vagy eltérő térbeli elhelyezkedésük ellenére is

  2. Logikai szükségszerűség belátása, hogy a széthúzott tárgyak a sorban darabszámra nem változtak a kísérlet elejéhez képest
• Formális műveleti gondolkodás a serdülőkorban

  • Rendszeres, logikus és hipotetikus gondolkodás
  • Problémamegoldás
  • Megvetés a felnőttek gondolkodásával és viselkedésével szemben
  • Önmaga megtalálása, személyiség összeegyeztetése a valós világgal
• Érvelés változók manipulálásával

  1. Mérlegkar probléma: módszeres változtatás és kombinálás a tömeg és a forgásponttól való távolság változóival

  2. Vegyszerkeverés probléma: különféle kombinációk kipróbálása a folyadék színének megváltoztatására
• Érvelés logikai szükségszerűség alapján

  Deduktív érvelés: általános előfeltevés (premissza) felállítása, konkrét premissza, következtetés kimondása
• A formális műveleti gondolkodás nem jelenik meg minden területen és kultúrában