7.tétel

• Modularista felfogás


  Tudatelmélet, információfeldolgozási megközelítés, neopiaget-iánus megközelítés, legközelebbi fejlődési zóna, forgatókönyvek
• A kognitív fejlődés magyarázatával számos irányzat foglalkozik
• Egyre több fejlődéspszichológus áll ki amellett, hogy a versengő megközelítéseket sokkal hasznosabb volna egymást kiegészítő elképzeléseknek tekinteni
• Több ígéretes próbálkozás van kialakulóban egy átfogó elméleti keret létrehozására, amely minden vetélkedő szemléletet egyetlen, összefogó keretbe foglalna
• A különböző tényezők kognitív fejlődésben betöltött szerepének tisztázásában azonban a tudósok körében nagymértékű bizonytalanság tapasztalható
• Piaget elmélete a kognitív fejlődés szakaszairól

  1. Szenzomotoros szakasz (0-2 év)

  2. Műveletek előtti szakasz (2-7 év)

  3. Konkrét műveletek szakasza (7-11 év)

  4. Formális műveletek szakasza (11-19 év)
• Szenzomotoros szakasz


  • A fejlődés forrása a csecsemők érzéklete és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációja. Elkezdik a külső világ megismerését, és interakciókat kezdeményeznek vele.
• Műveletek előtti szakasz


  • A világot szimbólumok, képzeleti képek, szavak, gesztusok segítségével képesek leképezni. A tárgyaknak és eseményeknek már nem szükséges jelen lenniük, hogy gondolkodni tudjanak róluk, de saját nézőpontjuktól gyakran nem tudnak elvonatkoztatni, és gyakran hibásan érzékelik az oksági viszonyokat. Kollektív monológot alkalmaznak dialógus helyett. Összehasonlításkor nem tudnak minden tényezőt egyszerre figyelembe venni. Még keverik az osztályokat és alosztályokat. Látszat és valóság összekeverése is jellemző, valamint prekauzális következtetés, melyet illogikus gondolkodás és ok-okozati viszonyok iránti érzéketlenség jellemez.
• Konkrét műveletek szakasza


  • Mentális műveletek elvégzésére válnak képessé. Tárgyakat és cselekvéseket fejben összeraknak, szétválasztanak, sorba rendeznek és átalakítanak. Azért konkrétak a műveletek, mert a bennük résztvevő tárgyak és események jelenlétében zajlanak. Gyakorlottabban gondolkodnak cselekvésekben, és képesek azokat mentálisan manipulálni, ami által két oldalról is áttekinthetik őket. A konkrét műveletek szakaszában a fizikai világ bejósolhatóbb lesz, mivel a gyerekek kezdik megérteni, hogy a tárgyak bizonyos fizikai vonásai ugyanazok maradnak, még akkor is, ha külsejük bizonyos szempontból megváltozik. Gondolkodásuk rugalmasabb és szervezettebb lesz. Problémák megoldásakor képesek lesznek többféle lehetőség átgondolására és a lépések mentális felcserélésére is.
• Formális műveletek szakasza


  • Egy problémán belül képes minden logikai kapcsolatot végiggondolni. Érdeklődnek az elvont eszmék és a gondolkodás folyamatai iránt. Piaget későbbi véleménye szerint a formális műveletek alkalmazása kontextusfüggő.
• Piaget elméletének kritikái


  • Szenzomotoros fejlődésről
  • Vizsgálati módszerei túlságosan hagyatkoznak a verbalitásra
  • A csecsemőknek nem kell megkonstruálniuk a tudást, létezik a korai tudásnak olyan formája, ami veleszületett
  • Téri nézőpontváltás
  • Mások vélekedéseinek megértése
  • Látszat és valóság megkülönböztetése
  • Oksági érvelés
• Neopiaget-iánus elmélet


  Azok pszichológusok, akik megtartották Piaget fejlődés természetére vonatkozó alapvető feltételezéseit, elméletét a kritikák miatt több szempontból is finomították
• Neopiaget-iánus elmélet


  • A tudás elsajátítása szakaszokban valósul meg, de egyéni különbségek, hogy ki milyen gyorsan jut át egy szakaszon a tudás adott területén
  • A kognitív kapacitásnak vannak általános, életkorfüggő korlátái - legfőképpen az emlékezeti kapacitás limitált
• Központi fogalmi struktúra


  Olyan fogalmaknak és fogalmi kapcsolatoknak a hálózata, amelyek lehetővé teszik a gyerekek számára, hogy több eltérő problémát egy területen belül oldjanak meg
• A különféle feladatok kialakítása úgy, hogy azok ismerősek legyenek, egyformán nehéz tartalmakat és emlékezeti igénybevételt követeljenek → minden feladatnál azonos szinten teljesítenének
• Információfeldolgozási megközelítés


  A gondolkodás legjobban a digitális számítógép analógiája alapján érthető meg
• Atkinson és Shiffrin emlékezeti modellje

  1. Érzékelőregiszter

  2. Munkamemória

  3. Hosszú távú memória

  4. Kontrolfolyamatok: figyelem, előhívás és döntéshozatal
• Információfeldolgozási megközelítés


  • A kognitív fejlődés egyrészt a gyerek idegi „hardverjében" létrejövő változások, másrészt a gyerek „szoftverjében" létrejövő változások eredményeként valósul meg
  • Gyerekek megismerési nehézségeinek oka: korlátozott a tudásuk, az emlékezetük, a figyelmi kontrolljuk és az információfeldolgozási sebességük, nem rendelkeznek elég stratégiával az információ elsajátításához és használatához
• Környezeti tanulási megközelítés


  A tapasztalat mennyisége a meghatározó → minél többet tud valaki egy témáról, annál könnyebben szervezi az infót és hívja elő a hozzá tartozó elemeket
• A kezdő és a szakértői tudás közötti váltás lassú és folyamatos, de amint egy területen elég gazdag tudásbázist alakítanak ki, szakértőkké válnak, és minőségileg másként állnak a feladatokhoz
• Biológiai megközelítés


  Egyenetlen kognitív képességei az agy velünk született, meghatározott időrendben kibontakozó folyamataiból következnek
• 6 éves korra az agy végleges súlyának 90%-át éri el. A növekedés a mielinizációnak köszönhető, amely felgyorsítja az idegi impulzusok átadását
• Agy éretlensége → gyerekek korlátozott problémamegoldó képessége (Pl.: hippokampusz alacsony szintű)
• Csodagyerekek


  Összességében normális ütemű fejlődés, de egyes területeken briliáns teljesítmények
• Modularista elmélet


  • Területspecifikus, a környezeti bemenetek bizonyos vonatkozásaira ráhangolt, nagymértékben specializált mentális képességek
  • Fejlődésükhöz nincs szükség speciális tanításra
  • Veleszületettek, automatikusan működnek, és „beindításukhoz" a környezetre van szükség
  • Egymással nem állnak közvetlen interakcióban – a „központi feldolgozó" egyesíti a különálló modulok információit
• A modularista elmélet nem fordít figyelmet annak pontos meghatározására, hogy milyen környezeti feltételek szükségesek a fejlődés megindulásához
• Kulturális megközelítés


  Arra irányította a figyelmet, ahogyan a fejlődésre kifejtett biológiai, szociális és fizikai-ökológiai hatások összefonódnak és megformálódnak az emberi cselekvés kulturális környezetében
• Fejlődési fülkék


  Olyan helyek, ahol a gyereket körülvevő fizikai és a társas környezet, a gyerekek nevelésének és oktatásának gyakorlata, a felnőttek kulturálisan kialakított vélekedései és szokásai kölcsönhatásban vannak a gyerek genetikai adottságaival, így teremtve meg fejlődésének egyedi lehetőségeit és korlátait
• Sémák


  • Olyan reprezentációk, amelyek kijelölik az eseményben részt vevő emberek körét, az ő társas szerepüket, az esemény folyamán használt eszközöket és az eseményt létrehozó cselekvések sorrendjét
  • Kezdetben nagyrészt inkább külsők, mint belsők
  • Általánosított tudást reprezentálnak, és általános szerkezetbe rendeződnek
  • Tartalmát és szerkezetét sok megtörtént eseményből vonatkoztatják el, és ezt a tudásukat azután viselkedésük szervezésére használják fel
  • Irányítják a cselekedeteket
• Irányított részvétel


  Az a folyamat, amelyben a felnőttek kiválasztják és alakítják a kisgyerekek mindennapi tevékenységeit. Az irányított részvétel segíti a gyerekeket az új helyzetek megértésében, rendszerezi a problémamegoldási próbálkozásaikat, és hozzájárul a gyakorlottság kialakításához
• Legközelebbi fejlődési zóna


  Rés aközött, amit a gyerek önállóan véghez tud vinni, és aközött, amire a hozzáértőbbekkel való interakciók révén képes. A nyújtott segítség épphogy túlmegy a gyerek pillanatnyi képességein, kiegészíti azokat, és azokra épít, nem pedig közvetlenül új viselkedéseket tanít
• Kulturális háttér szerepe a fejlődésben

  • Egyes tevékenységek biztosítása vagy hiánya
  • Alapvető tevékenységek gyakoriságának meghatározása
  • Egyes tevékenységek összekapcsolása
  • A gyerek szerepének szabályozása
• Rajzolás fejlődése


  1. Először 2D

  2. Aztán a 2D és 3D logikátlan összekapcsolása

  3. Végül korrekt 3D-s ábrázolás
• A rajzolási képesség bizonyos esetekben moduláris is lehet
• A rajzolás képességének fejlődése függ a gyakorlás mértékétől, illetve attól, hogy a felnőttek milyen módon szervezik meg ezeket a gyakorlatokat