1. A társas és személyes azonosságtudat megszerzése
2. Nemi identitás
Azonosulás differenciáció által
Ödipális komplexus
Azonosulás affiliáció által
Nemi identitás fejlődése a lányoknál
Szociális tanulás elmélete
Azonosulás megfigyeléssel és utánzással
Nemnek megfelelő viselkedések jutalmazása és büntetése
Kognitív megközelítés
Identitásképzés, mint fogalmi fejlődés
Nemi identitás 3 szakasza
Társadalmi nemi sémák elmélete
Kognitív fejlődés és szociális tanulás egyesítése
Szocializáció
A nemi szerepekről alkotott fogalmak saját tapasztalatok aktív összerendezésének eredménye, nem pedig a társas idomítás passzív termékei
Nemi identitás kialakulása
1. Egyszerű nemi szerep identitás (3 évesen)
2. Stabil nemi szerep (kisgyermek megérti, hogy a nemi szerepek időben állandóak)
3. Állandó nemi szerep (nemi fejlődés akkor fejeződik be, mikor a gyerekek megértik, hogy nemük a körülményektől függetlenül mindig ugyanaz marad)
Társadalmi nemi séma elmélet
Kognitív fejlődés elmélet vonásait és a szociális tanulás elméletet egyesítve kaphatunk megfelelő magyarázatot a gyermekek identitásának fejlődésére
Nemi séma
Mentális modell, amely információkat tartalmaz a nőkről és férfiakról, és ezek segítenek a nemhez kapcsolódó információk feldolgozásában
Etnikai identitás
A személyiség azon tartós aspektusa, amely egy etnikai csoporthoz tartozás érzéséből és a hovatartozáshoz kapcsolódó attitűdökből és érzésekből áll
A legfiatalabb gyerekek is különbséget tudtak tenni a babák kategóriái között, valamint a legérdekesebb, hogy a fekete bőrű gyermekek is előnyben részesítették a fehér babákat
A 4 évesek már tudatában vannak a csoportok közötti etnikai és faji különbségeknek
Személyes identitás
Az én (szubjektív oldal) és a magam (objektív oldal)
Autobiografikus emlékezet
Olyan helyzetek, mikor a gondozó segít felidézni és értelmezni azokat az eseményeket, amelyekben a gyerekek részt vettek
Kisgyermekek önértékelése
Általában irreálisan pozitív, mert nehézséget jelent számukra különválasztani, hogy mit szeretnének és mire képesek
Heteronóm moralitás
A kisgyerekek viselkedése az idősebb és erősebb hozzátartozók által megszabott korlátozásokkal kapcsolatos tapasztalataikból nőnek ki
Autonóm moralitás
A szabályok önkényes egyezségek, melyek megkérdőjelezhetők, sőt változtathatók is
Társas szabályok kategóriái
Erkölcsi szabályok
Társadalmi konvenciók
Személyes szférát irányító szabályok
Önkontroll
Engedelmesség, mikor akkor is a gondozó elvárásai szerint viselkednek a gyerekek, mikor nem akarnak és éppen nincsenek felügyelet alatt
Gátlások, amiket a gyerekeknek el kell sajátítaniuk az önkontroll eléréséhez
Mozgások gátlása
Érzelmek gátlása
Következtetések gátlása
Válaszok gátlása
Internalizáció
A folyamat, mely során a tapasztalatok külső, kulturális rendje, olyan belső pszichológiai folyamatokká alakul át, melyek végül is az emberi viselkedés rendszerének alapjául szolgál
kisgyermek
ha nincs ott, hogy Simon mondja
Érzelmek gátlása
kisgyermekkor folyamán elkezdik a gyerekek érzelmeik erősségét szabályozni
Következtetések gátlása
egy nehéz kérdésre a 6 éven aluliak hajlamosak gyors választ adni, anélkül, hogy észrevennék, hogy a feladat bonyolultabb, mint aminek látszik
Válaszok gátlása
az önkontroll fontos eleme annak a megértése, hogy néha jobb lemondani egy rövidtávú jutalomról, egy hosszabb távú cél érdekében
Internalizáció
Az a folyamat, mely során a tapasztalatok külső, kulturális rendje, olyan belső pszichológiai folyamatokká alakul át, melyek végül is az emberi viselkedés rendszerének alapjául szolgál
Szuperego
Egy új ágens, mely 5 éves korban alakul ki a gyerekekben, ítélkező működése lelkiismeretként tudatosul
Lelkiismeret
Akkor jelenik meg, mikor a gyerekek kialakították viselkedésük általánosítható, internalizált normáit
Bűntudat
Olyan helyzetekben jelentkezik, mint pl: játék közben halogatják a vécére menést és bepisilnek
Önkontroll kutatása általánosságban azt mutatja, hogy 2,5 és 6 éves kor között sok fontos változás zajlik
A kognitív képességek egyre kifinomultabbá válnak, gyerekek egyre inkább tiszteletben tartják a társadalmi szabályokat
Agresszió
Olyan cselekvés, melynek célja a másik bántása
Instrumentális agresszió
Kívánatos dolog megszerzésére irányul (pl.: másik gyerek megütése egy játék megszerzéséért)