4.tétel

Cards (109)

  • reflex
    Veleszületett, automatikus válasz egy adott ingerre
  • adaptáció
    Alkalmazkodás a környezethez
  • affordancia
    Egy tárgy vagy környezet által kínált lehetőségek
  • helyváltoztatás
    Mozgás egyik helyről a másikra
  • legközelebbi fejlődési zóna
    Az a szint, amit a gyermek még nem tud önállóan elérni, de segítséggel igen
  • modalitásközi észlelés
    Különböző érzékszervi modalitások (látás, hallás, tapintás stb.) integrációja
  • tárgyállandóság
    Annak felismerése, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem látjuk őket
  • A csecsemőknek a világrajövetelkor már megvannak legalább kezdetlegesen azon képességei, hogy érzékeljék a környezetüket
  • Állatok kicsinyeihez viszonyítva azonban eléggé éretlenek az ember csecsemők, születés után még nem tudna életben maradni a csecsemő egyedül
  • A csecsemő fennmaradása a szülőkön és más felnőtteken múlik, illetve rengeteg képességet, készséget kell megtanulnia élete során, hogy fennmaradhasson
  • Az agy és a központi idegrendszer már jóval a születés előtt lehetővé teszi, hogy a csecsemő képes legyen egyes érzékelési és mozgási működésre
  • Ezek elegendők ahhoz, hogy felismerje anyja hangját, a körülötte beszélt nyelvet, ezek jelentik számára az első alkalmazkodást az új környezethez
  • Születéskor az agyban jelen van mindazon sejtek túlnyomó többsége, amelyekkel valaha is rendelkezni fog a csecsemő, az agy mégis mintegy négyszeresére nő a felnőttkorig
  • Axon
    A fő nyúlvány, e mentén küld információt más sejteknek gyenge elektromos impulzusok formájában. Képes ágakat képezni, ha a sejtnek több másik idegsejttel kell kommunikálnia.
  • Dendrit
    A más sejtek axonjairól érkező üzeneteket fogadja.
  • Szinapszis
    Az a rész, ahol az axonok és dendritek egymáshoz kapcsolódnak.
  • Az agy méretének növekedését az okozza, hogy egyrészt emelkedik az idegsejtekből kinyúló dendritek mérete és bonyolultsága, másrészt növekszik az axon-ágak száma
  • A mielinizáció során az axonok körül zsírsejtekből álló mielinhüvely alakul ki, amely szigetelést képez, és felgyorsítja az idegimpulzus átvitelét az egyik idegsejtről a másikra
  • Gerincvelő
    A gerincvelőben futó idegek az agy és a gerincvelői idegsejtek között közvetítenek üzeneteket mindkét irányban
  • Agytörzs
    Az agytörzsi képletek az agykéreghez, az agy legkülső rétegéhez kapcsolódnak
  • Agykéreg
    Az agykéreg két féltekére oszlik, melyek mindegyike négy, mély barázdákkal elválasztott lebenyből áll
  • A fejlődés normális menetében a nyakszirtlebeny látásra, a halántéklebeny hallásra és beszédre, a fali lebeny térészlelésre, a homloklebeny pedig mozgáskontrollra és a többi kérgi terület koordinációjára specializálódik
  • Elsődleges mozgatókéreg
    A nem reflexes mozgásokért felelős terület
  • Az elsődleges mozgatókéreg idegsejtjei 1 hónapos korra teljesen mielinizálódnak
  • Az elsődleges mozgatókéregnek az a területe fejlődik legkésőbb, amelyik a láb mozgásait szabályozza (valamikor a 2.életévben)
  • A karok és a lábak akaratlagos mozgásának fejlődését a cefalokaudális (fejtől lefelé haladó) minta jellemzi
  • Az elsődleges érzőkérgi területek ugyancsak a születés utáni hónapokban érnek
  • Először a tapintásért felelős rostok válnak aktívvá, amelyeket később az elsődleges látókéreg, majd az elsődleges hallókéreg követ
  • 3 hónapos korra mindegyik elsődleges érzékleti terület viszonylag érettnek tekinthető
  • Az időre születő egészséges újszülötteknek minden érzékszervük működik, de nem mindegyik egyformán érett
  • Habituáció
    Az újdonságra összpontosuló figyelem az idővel csökken
  • Diszhabituáció
    A figyelem megújul, ha változtatás történik
  • Hangos zajra már az újszülött is összerezzen, fejét is a zaj forrása felé fordítja
  • Csecsemőkorban a hangérzékenység gyorsan javul, majd később a fejlődés lassabban folytatódik 10 éves korig
  • Képesek megkülönböztetni az emberi beszédet a másféle hangoktól
  • Az olyan feléjük irányuló beszéd érdekli őket, amelyet magas hangon és lassú, eltúlzott kiejtéssel adnak elő (anyai beszéd)
  • Különösen érzékenyek az emberi beszédhangok legkisebb kategóriáira, amelyek között értelmi különbség van
  • Fonémák
    Az emberi beszédhangok legkisebb kategóriái, amelyek között értelmi különbség van
  • A szemlencse és az agyba továbbító idegpályák még egy kicsit éretlenek, így a retinán keletkező kép homályos
  • Színlátásuk még kezdetleges, de 2 hónapos korukra már csaknem megegyezik a felnőttekével