Veleszületett, automatikus válasz egy adott ingerre
adaptáció
Alkalmazkodás a környezethez
affordancia
Egy tárgy vagy környezet által kínált lehetőségek
helyváltoztatás
Mozgás egyik helyről a másikra
legközelebbi fejlődési zóna
Az a szint, amit a gyermek még nem tud önállóan elérni, de segítséggel igen
modalitásközi észlelés
Különböző érzékszervi modalitások (látás, hallás, tapintás stb.) integrációja
tárgyállandóság
Annak felismerése, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem látjuk őket
A csecsemőknek a világrajövetelkor már megvannak legalább kezdetlegesen azon képességei, hogy érzékeljék a környezetüket
Állatok kicsinyeihez viszonyítva azonban eléggé éretlenek az ember csecsemők, születés után még nem tudna életben maradni a csecsemő egyedül
A csecsemő fennmaradása a szülőkön és más felnőtteken múlik, illetve rengeteg képességet, készséget kell megtanulnia élete során, hogy fennmaradhasson
Az agy és a központi idegrendszer már jóval a születés előtt lehetővé teszi, hogy a csecsemő képes legyen egyes érzékelési és mozgási működésre
Ezek elegendők ahhoz, hogy felismerje anyja hangját, a körülötte beszélt nyelvet, ezek jelentik számára az első alkalmazkodást az új környezethez
Születéskor az agyban jelen van mindazon sejtek túlnyomó többsége, amelyekkel valaha is rendelkezni fog a csecsemő, az agy mégis mintegy négyszeresére nő a felnőttkorig
Axon
A fő nyúlvány, e mentén küld információt más sejteknek gyenge elektromos impulzusok formájában. Képes ágakat képezni, ha a sejtnek több másik idegsejttel kell kommunikálnia.
Dendrit
A más sejtek axonjairól érkező üzeneteket fogadja.
Szinapszis
Az a rész, ahol az axonok és dendritek egymáshoz kapcsolódnak.
Az agy méretének növekedését az okozza, hogy egyrészt emelkedik az idegsejtekből kinyúló dendritek mérete és bonyolultsága, másrészt növekszik az axon-ágak száma
A mielinizáció során az axonok körül zsírsejtekből álló mielinhüvely alakul ki, amely szigetelést képez, és felgyorsítja az idegimpulzus átvitelét az egyik idegsejtről a másikra
Gerincvelő
A gerincvelőben futó idegek az agy és a gerincvelői idegsejtek között közvetítenek üzeneteket mindkét irányban
Agytörzs
Az agytörzsi képletek az agykéreghez, az agy legkülső rétegéhez kapcsolódnak
Agykéreg
Az agykéreg két féltekére oszlik, melyek mindegyike négy, mély barázdákkal elválasztott lebenyből áll
A fejlődés normális menetében a nyakszirtlebeny látásra, a halántéklebeny hallásra és beszédre, a fali lebeny térészlelésre, a homloklebeny pedig mozgáskontrollra és a többi kérgi terület koordinációjára specializálódik
Elsődleges mozgatókéreg
A nem reflexes mozgásokért felelős terület
Az elsődleges mozgatókéreg idegsejtjei 1 hónapos korra teljesen mielinizálódnak
Az elsődleges mozgatókéregnek az a területe fejlődik legkésőbb, amelyik a láb mozgásait szabályozza (valamikor a 2.életévben)
A karok és a lábak akaratlagos mozgásának fejlődését a cefalokaudális (fejtől lefelé haladó) minta jellemzi
Az elsődleges érzőkérgi területek ugyancsak a születés utáni hónapokban érnek
Először a tapintásért felelős rostok válnak aktívvá, amelyeket később az elsődleges látókéreg, majd az elsődleges hallókéreg követ
3 hónapos korra mindegyik elsődleges érzékleti terület viszonylag érettnek tekinthető
Az időre születő egészséges újszülötteknek minden érzékszervük működik, de nem mindegyik egyformán érett
Habituáció
Az újdonságra összpontosuló figyelem az idővel csökken
Diszhabituáció
A figyelem megújul, ha változtatás történik
Hangos zajra már az újszülött is összerezzen, fejét is a zaj forrása felé fordítja
Csecsemőkorban a hangérzékenység gyorsan javul, majd később a fejlődés lassabban folytatódik 10 éves korig
Képesek megkülönböztetni az emberi beszédet a másféle hangoktól
Az olyan feléjük irányuló beszéd érdekli őket, amelyet magas hangon és lassú, eltúlzott kiejtéssel adnak elő (anyai beszéd)
Különösen érzékenyek az emberi beszédhangok legkisebb kategóriáira, amelyek között értelmi különbség van
Fonémák
Az emberi beszédhangok legkisebb kategóriái, amelyek között értelmi különbség van
A szemlencse és az agyba továbbító idegpályák még egy kicsit éretlenek, így a retinán keletkező kép homályos
Színlátásuk még kezdetleges, de 2 hónapos korukra már csaknem megegyezik a felnőttekével