3. Még mindig a felnőtt résztvevő segítségétől függ
Másodlagos interszubjektivitás
1. Csecsemő és gondozója már saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó tudásban és érzelmekben is osztoznak
2. Például az anya rámutat egy tárgyra, és a gyerek is ránéz
Szociális referencia
Amikor a gyerekek ismeretlennel találkoznak, és a gondozóikra néznek jelzésért arról, mit kellene érezniük, és hogyan kellene cselekedniük
Nyelvi megértés kezdete
1. 4 hónapos kortól felismerik a saját nevüket
2. 6 hónapos kortól mutatják az első jelét annak, hogy megértik az olyan gyakran hallott szavakat, mint a "mami" vagy az "apu"
3. 8-9 hónapos kortól ismerik fel a kifejezéseket a beszédfolyamban
Beszéd képességének kialakulása
1. 10-12 hetes kortól kezdődő gügyögés és gurgulázás
2. Mások hangjára is gügyögéssel és gurgulázással válaszolnak
3. 7 hónapos kor körül kezdődik a gagyogás, a mássalhangzókat és magánhangzókat kombináló hangadás
4. 9 hónapos kor körül a babák gagyogása elkezd annak a nyelvnek a beszédhangjaira szűkülni, amelyet nap mint nap hallanak
Halandzsa
Az első év vége felé a csecsemők szótagsorozatokat kezdenek kimondani olyan intonációval és hangsúlyozással, amely a leendő anyanyelvük mondataira jellemző
Referencia probléma
Hogy miként fedezik fel a gyerekek, hogy mit jelentenek a szavak, és hogyan tanulják meg kiválasztani, hogy mire utal egy szó a számos dolog és viszony közül, amelyre egy adott környezetben vonatkozhat
Nyelvtan
Azok a szabályok, amelyek meghatározzák a szavak sorrendjét a mondatban, illetve összerendezik a szavak egyes részeit
7 hónapos korukra a csecsemők érzékenyek a szavak sorrendjére
A gyerekek már megértették bizonyos nyelvtani szabályok lényegét, amit a túlszabályosítás hibái jeleznek
Nincs arra bizonyíték, hogy a rekurzív mondatszerkesztést tudatosan tanítanánk a gyerekeknek, mégis megtanulják
Hangok
Az anyanyelv hangrendszerének elsajátítása, a hangok közötti különbségek iránti érzékenység fejlődése, a hangok és a jelentések közötti bonyolult kapcsolatok megfejtése és reprodukálása
Szavak
Igazi szavak az 1. év vége felé tűnnek fel
A felnőttek és a gyerekek együttműködve alakítják ki a szavak jelentését
A szókincs bővülése együtt jár a szavak összekapcsolási módjának változásával
Holofrázis
Amikor a gyerekek még csak egyedi szavakat tudnak mondani, ezek már akkor is mondatokat képviselnek, és teljes gondolatokat fejeznek ki
Mondatok
A kétszavas kijelentések több, mint kétszer annyi információt hordoznak, mint az egyedi szavak
A 2 évesek kijelentéseinek hossza, szókincsükkel és nyelvtani képességeikkel párhuzamosan, robbanásszerűen növekszik (szótári robbanás)
Pragmatikus nyelvhasználat
A képesség, amelynek birtokában a cselekvéseiknek legmegfelelőbb szavakat és nyelvtani szerkezetet ki tudják választani egy adott helyzetben
Társalgási aktusok
Olyan cselekvések, amelyek a nyelven keresztül érik el céljukat
A gyerekek egyre több szót kötnek egymáshoz, és teljes mondatokat kezdenek képezni, így növekszik a felhasznált szavak és nyelvtani eszközök száma, komplexitása és változatossága
A 2 évesek kijelentéseinek hossza, szókincsükkel és nyelvtani képességeikkel párhuzamosan, robbanásszerűen növekszik (szótári robbanás)
Társalgási aktusok
Felszólításcsírák
Kijelentéscsírák
Felszólításcsírák
Egy másik személy bevonásának módozatai valamilyen vágyott cél elérése érdekében
Kijelentéscsírák
A valamire való utalás eszközei, amelyek a felnőttekkel folytatott dialógusok kezdeményezését és fenntartását is lehetővé teszik
Együttműködési alapelv normái
Mennyiség normája
Minőség normája
Relevancia normája
Világosság normája
A gyereknyelv nem teljesen kommunikatív, mert sok értelmezési munkát hagy a hallgatóra
A hallgató szempontjából egyértelmű jelentést hordozó beszéd készsége 2,5-8 éves kor között fejlődik
Nyelvelsajátítást magyarázó elméletek
Tanuláselméleti megközelítés
Nativista megközelítés
Interakcionalista megközelítés
Tanuláselméleti megközelítés
A nyelvet a nevelésnek tulajdonítja, a vezető szerepet a gyerek környezetében, különösen a nyelvi környezetben és a felnőttek által nyújtott tanításban találja meg
Nativista megközelítés
A nyelvelsajátítást az öröklésnek tulajdonítja, feltételezi, hogy a gyerekek a nyelvtanulás képességével születnek
Interakcionalista megközelítés
Elfogadja a nyelv veleszületettségét, de tagadja, hogy elkülönülő képességként, saját szabályai szerint fejlődne, a nyelv fejlődését a gyerekek általános értelmi fejlődéséhez és a társadalomban elfoglalt helyükhöz kapcsolja
A siketség, mint biológiai állapot nem feltétlen gátolja a normális nyelvelsajátítást
A kulturálisan szervezett tevékenységben való részvétel nem mindig elégséges ahhoz, hogy a gyerek felismerje, a nyelv része a környezetnek
A nyelvhasználó közösség mindennapi interakcióiban a gyerekek gyorsan és könnyedén tanulják meg a szavakat
Gyors megfeleltetés
A kisgyerekek természetes körülmények közt gyorsan adnak szókincsükhöz egy új szót, kevés bemutatás után megtanulják a jelentését
Az a nyelv, amely ilyen, nyelvileg szegényes feltételek között alakul ki, nem fejlődik ki teljes mértékben, és leginkább a kétszavas szinten álló gyerekek nyelvi viselkedésére emlékeztet
Ez azt jelzi, hogy a kulturálisan szervezett tevékenységben való részvétel nem mindig elégséges ahhoz, hogy a gyerek felismerje, a nyelv része a környezetnek