9.tétel

• Szociális referencia


  Anyai beszéd
• Halandzsa


  Együttműködési alapelv
• Holofrázis


  Kollektív monológ
• Pragmatikus nyelvhasználat


  Rekurzív mondatszerkesztés
• Társalgási aktusok


  Elsődleges és másodlagos interszubjektivitás
• Elsődleges interszubjektivitás


  1. Csecsemő és gondozói közötti összehangolt szerepcserélgetés és érzelemmegosztás

  2. Közvetlen, szemtől szembeni interakciókra korlátozódik

  3. Még mindig a felnőtt résztvevő segítségétől függ
• Másodlagos interszubjektivitás


  1. Csecsemő és gondozója már saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó tudásban és érzelmekben is osztoznak

  2. Például az anya rámutat egy tárgyra, és a gyerek is ránéz
• Szociális referencia


  Amikor a gyerekek ismeretlennel találkoznak, és a gondozóikra néznek jelzésért arról, mit kellene érezniük, és hogyan kellene cselekedniük
• Nyelvi megértés kezdete


  1. 4 hónapos kortól felismerik a saját nevüket

  2. 6 hónapos kortól mutatják az első jelét annak, hogy megértik az olyan gyakran hallott szavakat, mint a "mami" vagy az "apu"

  3. 8-9 hónapos kortól ismerik fel a kifejezéseket a beszédfolyamban
• Beszéd képességének kialakulása


  1. 10-12 hetes kortól kezdődő gügyögés és gurgulázás

  2. Mások hangjára is gügyögéssel és gurgulázással válaszolnak

  3. 7 hónapos kor körül kezdődik a gagyogás, a mássalhangzókat és magánhangzókat kombináló hangadás

  4. 9 hónapos kor körül a babák gagyogása elkezd annak a nyelvnek a beszédhangjaira szűkülni, amelyet nap mint nap hallanak
• Halandzsa


  Az első év vége felé a csecsemők szótagsorozatokat kezdenek kimondani olyan intonációval és hangsúlyozással, amely a leendő anyanyelvük mondataira jellemző
• Referencia probléma


  Hogy miként fedezik fel a gyerekek, hogy mit jelentenek a szavak, és hogyan tanulják meg kiválasztani, hogy mire utal egy szó a számos dolog és viszony közül, amelyre egy adott környezetben vonatkozhat
• Nyelvtan


  Azok a szabályok, amelyek meghatározzák a szavak sorrendjét a mondatban, illetve összerendezik a szavak egyes részeit
• 7 hónapos korukra a csecsemők érzékenyek a szavak sorrendjére
• A gyerekek már megértették bizonyos nyelvtani szabályok lényegét, amit a túlszabályosítás hibái jeleznek
• Nincs arra bizonyíték, hogy a rekurzív mondatszerkesztést tudatosan tanítanánk a gyerekeknek, mégis megtanulják
• Hangok


  Az anyanyelv hangrendszerének elsajátítása, a hangok közötti különbségek iránti érzékenység fejlődése, a hangok és a jelentések közötti bonyolult kapcsolatok megfejtése és reprodukálása
• Szavak


  • Igazi szavak az 1. év vége felé tűnnek fel
  • A felnőttek és a gyerekek együttműködve alakítják ki a szavak jelentését
  • A szókincs bővülése együtt jár a szavak összekapcsolási módjának változásával
• Holofrázis


  Amikor a gyerekek még csak egyedi szavakat tudnak mondani, ezek már akkor is mondatokat képviselnek, és teljes gondolatokat fejeznek ki
• Mondatok


  • A kétszavas kijelentések több, mint kétszer annyi információt hordoznak, mint az egyedi szavak
  • A 2 évesek kijelentéseinek hossza, szókincsükkel és nyelvtani képességeikkel párhuzamosan, robbanásszerűen növekszik (szótári robbanás)
• Pragmatikus nyelvhasználat


  A képesség, amelynek birtokában a cselekvéseiknek legmegfelelőbb szavakat és nyelvtani szerkezetet ki tudják választani egy adott helyzetben
• Társalgási aktusok


  Olyan cselekvések, amelyek a nyelven keresztül érik el céljukat
• A gyerekek egyre több szót kötnek egymáshoz, és teljes mondatokat kezdenek képezni, így növekszik a felhasznált szavak és nyelvtani eszközök száma, komplexitása és változatossága
• A 2 évesek kijelentéseinek hossza, szókincsükkel és nyelvtani képességeikkel párhuzamosan, robbanásszerűen növekszik (szótári robbanás)
• Társalgási aktusok


  • Felszólításcsírák
  • Kijelentéscsírák
• Felszólításcsírák


  Egy másik személy bevonásának módozatai valamilyen vágyott cél elérése érdekében
• Kijelentéscsírák


  A valamire való utalás eszközei, amelyek a felnőttekkel folytatott dialógusok kezdeményezését és fenntartását is lehetővé teszik
• Együttműködési alapelv normái


  • Mennyiség normája
  • Minőség normája
  • Relevancia normája
  • Világosság normája
• A gyereknyelv nem teljesen kommunikatív, mert sok értelmezési munkát hagy a hallgatóra
• A hallgató szempontjából egyértelmű jelentést hordozó beszéd készsége 2,5-8 éves kor között fejlődik
• Nyelvelsajátítást magyarázó elméletek


  • Tanuláselméleti megközelítés
  • Nativista megközelítés
  • Interakcionalista megközelítés
• Tanuláselméleti megközelítés


  A nyelvet a nevelésnek tulajdonítja, a vezető szerepet a gyerek környezetében, különösen a nyelvi környezetben és a felnőttek által nyújtott tanításban találja meg
• Nativista megközelítés


  A nyelvelsajátítást az öröklésnek tulajdonítja, feltételezi, hogy a gyerekek a nyelvtanulás képességével születnek
• Interakcionalista megközelítés


  Elfogadja a nyelv veleszületettségét, de tagadja, hogy elkülönülő képességként, saját szabályai szerint fejlődne, a nyelv fejlődését a gyerekek általános értelmi fejlődéséhez és a társadalomban elfoglalt helyükhöz kapcsolja
• A siketség, mint biológiai állapot nem feltétlen gátolja a normális nyelvelsajátítást
• A kulturálisan szervezett tevékenységben való részvétel nem mindig elégséges ahhoz, hogy a gyerek felismerje, a nyelv része a környezetnek
• A nyelvhasználó közösség mindennapi interakcióiban a gyerekek gyorsan és könnyedén tanulják meg a szavakat
• Gyors megfeleltetés


  A kisgyerekek természetes körülmények közt gyorsan adnak szókincsükhöz egy új szót, kevés bemutatás után megtanulják a jelentését
• Az a nyelv, amely ilyen, nyelvileg szegényes feltételek között alakul ki, nem fejlődik ki teljes mértékben, és leginkább a kétszavas szinten álló gyerekek nyelvi viselkedésére emlékeztet
• Ez azt jelzi, hogy a kulturálisan szervezett tevékenységben való részvétel nem mindig elégséges ahhoz, hogy a gyerek felismerje, a nyelv része a környezetnek