3. 1521. Worms birodalmi gyűlés: V. Károly hívja össze és Luthert eretneknek nyilvánítják
4. Bölcs Leó 10 hónap látszatfogságra ítéli Luhert: Wartburg várába zárja, itt fordítja le németre a Bibliát, ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait
5. 1529. Speyer: Birodalmi gyűlés kimondta, hogy Luther követői megtarthatják vallásukat, de nem terjeszthetik
6. 1530 Augsburg: birodalmi gyűlés célja a protestánsok és katolikusok kibékítése
7. 1529-1555 németországi vallásháború
8. 1555 augsburgi vallásbéke kimondta a „cuius regio, eius religio" elvet
Vallási tanításaik: elvetették a csecsemőkeresztséget, a keresztény közösségbe felnőtt fejjel kell belépni, felnőtt korban kell megkeresztelkedni
Társadalmi tanításaik: vissza kell térni a krisztusi szegénységhez, a mennyországot a földön kell megteremteni – ellenzik a magántulajdont és az önálló államhatalmat
A római katolikus egyház válsága: a pápák avignoni fogsága (1309 – 1377), a nagy nyugati egyházszakadás tovább csökkentette az egyház tekintélyét, csak a konstanzi zsinat tudott felszámolni (1414 – 1418), megjelentek az elő reformátorok (John Wycliffe angol teológus, Husz János cseh igehirdető), az egyház erkölcsi romlása, búcsúcédulák árusítása, melyek a túlvilágon üdvözülést eredményeznek
A 16. században a megújítási mozgalom jóval nagyobb lett. Okai: könyvnyomtatás felfedezése (Gutenberg), humanista világszemlélet, a megerősödő uralkodói hatalom gyakran a reformot támogatta, így próbált meg befolyást szerezni az egyház felett
Luther nevéhez fűződik, 1517.okt.31. – 95 pont, a Bibliához nyúl vissza, az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet, elvetette az egyház fényűzését, pártolta a két szín alatti áldozást, lefordította német nyelvre a Bibliát, 1555: ausburgi vallásbéke értelmében a fejedelmek szabadon választhattak vallást, német területek, Skandinávia, Csehország, Magyarország német ajkú lakossága körében terjedt el
Kálvin János nevéhez fűződik, 1536: „A keresztény vallás tanítása" című művében foglalja össze tanait, radikálisabb eltávolodás a katolikus vallástól, fő kérdés az üdvözülés, „eleve elrendelés tana", tisztes, dolgos életvitel, elveti az egyházi fényűzést, a református egyházban nincs hierarchia, Svájc, Németalföld, Magyarország, Skócia, Anglia, Franciaország területein terjedt el
a református egyik irányzata, Szentháromság tagadók (elvetik Jézus isteni voltát és a Szentlélek létezését), Szervét Mihály 1553: Kálvin máglyára küldte, Lengyelország, Erdély területein
a harc és a megújulás együtt jelentkező folyamata, Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet (1540)a katolicizmus védelme érdekében, prédikációk, hitviták, magas színvonalú iskolák, rekatolizálás (visszatérítés), nyomdák létrehozása, inkvizíció (1542), tiltott könyvek jegyzéke, megállította a reformáció terjedését
Új korstílus, a 17. században jelent meg, Túldíszítettség („csicsás"), Érzelmek kifejezése, Mozgalmasság, Fények és árnyékok, Isten és az egyház hatalmának kifejezése, Dús aranyozás