Biosz

• Miért tekintjük a vízmolekulát univerzális oldószernek?


  Mert dipólusos szerkezete van.
• Hogyan oszlik meg a vízmolekula két hidrogénatomjának elektronja?

  Az elektronok megosztva keringenek a hidrogén és az oxigén atomok körül.
• Miért vonzzák a poláros és ionos anyagok a vizet?


  Mert elektrosztatikus töltéssel rendelkeznek.
• Mi történik, amikor a hidrofil molekulák vízzel létesítenek kapcsolatot?

  Elkülönülnek egymástól és oldódnak a vízben.
• Mik a hidrofil molekulák példái?

  Ionos vagy egyéb poláros molekulák.
• Miért nem oldódnak az apoláros anyagok a vízben?

  Mert nincs poláros felületük.
• Miért folyékony a vízmolekula szobahőmérsékleten?

  Mert hidrogénkötések vannak jelen.
• Miért szolgálhat csak folyékony halmazállapotú anyag oldószerként?


  Mert a szilárd anyagok alkotóelemei túlságosan rögzítettek.
• Mi a víz felületi feszültsége?

  A vízmolekulák erősebben vonzzák egymást, mint a levegő molekuláit.
• Miért alakul ki a víz felszínén „filmréteg”?

  Mert egyenlőtlen eloszlású hidrogénkötések jönnek létre.
• Mikor van a víz maximális sűrűsége?

  4 °C-on.
• Miért stabil a mély víz hőmérséklete 4 °C-on?


  Mert a nagy víztömegek hőmérséklet variációk ellenére stabilan tartják ezt a hőmérsékletet.
• Hogyan nedvesít a víz?

  A poláros szilárd anyagok felszíne vonzza a vizet.
• Melyek a makromolekulák fő típusai?

  • Fehérjék
  • Szénhidrátok
  • Nukleinsavak
  • Lipidek
• Milyen biológiai szerepe van a fehérjéknek az élőlényekben?

  • Enzimek (pl. tripszin, citokróm-c, RNS-polimeráz)
  • Transzportfehérjék (pl. hemoglobin, szérumalbumin)
  • Védőfehérjék (pl. ellenanyagok, trombin)
  • Toxinok (pl. diftériatoxin)
  • Hormonok (pl. inzulin, növekedési hormon)
  • Mozgató fehérjék (pl. miozin, aktin, dinein)
• Mi a különbség az egyszerű fehérjék és a proteidek között?

  Az egyszerű fehérjék csak aminosavakból állnak, míg a proteidek más nem fehérje alkotórészt is tartalmaznak.

  
• Hány aminosav létezik?


  20 aminosav.
• Miért fontos az aminosavak sorrendje a fehérjékben?

  Mert meghatározza a fehérje funkcióját.
• Mi az esszenciális aminosavak szerepe?

  Étkezéssel kell pótolni őket.
• Mi a nem-esszenciális aminosavak szerepe?

  A szervezetünk állítja elő őket.
• Milyen funkciós csoportokat tartalmaznak az aminosavak?

  Amino- és karboxil csoportot.
• Miért fontos az aminosavak oldalláncai?

  Mert eltérő kémiai tulajdonságokat kölcsönöznek nekik.

  
• Hogyan kapcsolódnak az aminosavak egymáshoz?

  Peptidkötéssel.
• Mi történik a peptidkötés kialakulásakor?


  Az egyik aminosav amino csoportja és a másik aminosav karboxil csoportja vesz részt, vízkilépés történik.
• Mi a peptidkötés eredménye?

  A kialakuló molekulákat peptideknek nevezzük.
• Mi a fehérjék N-terminálisa és C-terminálisa?


  A N-terminálisa a szabad amino-csoport, a C-terminálisa a szabad karboxil-csoport.
• Milyen szerkezeti szintek léteznek a fehérjékben?

  • Elsődleges szerkezet: aminosavak kapcsolódási sorrendje
  • Másodlagos szerkezet: láncszakaszok lehetséges változatai
  • Harmadlagos szerkezet: lánc mentén a szakaszok helyzete
  • Negyedleges szerkezet: több lánc egymáshoz viszonyított helyzete

  
• Mi a másodlagos szerkezet leggyakoribb típusa?

  Az α-hélix és a β-redő.
• Hogyan tartják össze a másodlagos szerkezetet a hidrogénkötések?


  Az aminocsoportok hidrogénje és a karbonilcsoportok oxigénje között jönnek létre.
• Mi a harmadlagos szerkezet?

  A teljes polipeptidlánc térbeli szerkezete.
• Milyen kötések alakulnak ki a harmadlagos szerkezetben?

  Diszulfidhidak, ionkötések, hidrogénkötések és apoláris kötések.
• Milyen típusú fehérjék léteznek a térszerkezetük alapján?

  • Globuláris fehérjék (pl. mioglobin)
  • Fibrilláris fehérjék (pl. vázfehérjék)
• Milyen biológiai szerepe van a szénhidrátoknak?

  • Energiaforrások
  • Tartaléktápanyag
  • Támasztó- és vázanyagok
  • Biológiailag aktív anyagok felépítése
  • Sejtfelszíni szénhidrát-komponensek
• Milyen alcsoportjai vannak a szénhidrátoknak?

  • Monoszacharidok
  • Oligoszacharidok
  • Poliszacharidok
• Mi a monoszacharidok két típusa?

  Aldózok és ketózok.
• Hogyan csoportosítjuk a monoszacharidokat a szénatomok száma szerint?

  Triózok, tetrózok, pentózok, hexózok stb.
• Milyen konfigurációjú a természetes cukrok többsége?

  1. konfigurációjú.
• Mi a D- és L-jel jelentősége a monoszacharidok esetében?


  A természetes cukrok konfigurációját jelölik.
• Mi a negyedleges szerkezet a fehérjék esetében?

  A több polipeptid láncból álló fehérjék láncainak egymáshoz viszonyított helyzete.
• Milyen típusú fehérjéket különböztetünk meg a makromolekula alakja szerint?

  • Globuláris (gömbszerű) fehérjék (pl.: mioglobin)
  • Fibrilláris (fonalszerű) fehérjék (pl.: vázfehérjék)